A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Vitális István: A balatonvidéki kecskekörmök és lelőhelyeik

I. A KECSKEKÖRMÖK EREDETÉRE VONATKOZÓ KUTATÁSOK TÖRTÉNETE. A balatoni kecskekörmök régóta magukra irányították az emberek figyelmét: a nép képzeletét épp úgy foglalkoztatták, mint a természetvizsgálók kutató elméjét. A nép a képzelet segítségével hamar meg is oldotta a kecskekörmök keletkezését : a tóba veszett kecskenyáj megkövesedett körmeit látja bennök; még az okfejtésró'l sem feledkezett meg s a csodás eseményt történeti szálakkal szőtte át: a nyájnak azért kellett a tóba pusztulnia, mert a gazdája fukar volt, nem adott kölcsönt a nyomorba jutott Endre királynak, a tihanyi apátság alapítójának, a keresztes hadak vezetőjének. A nép mondáját az irodalom is megörökítette többféle változatban folyó beszédben és versben is. Először KLEIN PÁL

1 közölte 1778-ban, majd, némi módosítással, PARTSCH PÁL

2 1835-ben s az ő nyomán HALAVÁTS

3 1902-ben. A magyar szépirodalomba FÁY ANDRÁS vezette be először «Sio» czímű tündérregéjében, a mely az Aurorában jelent meg 1836-ban s költői szálakkal fűzte össze a kecskekörmök és a tihanyi visszhang keletkezésének a történetét. EÖTVÖS KÁROLY is megemlékezik a kecskekörmökről «Utazás a Balaton körül» czímű művében, szépen — de meglepően sok tárgyi tévedéssel. Versben FÁY tündérregéje nyomán GARAY JÁNOS dolgozta fel «Rege a tihanyi visszhangról» cz. szép költeményében. Tihany fokán aranyszőrű kecskenyájat őrzött egy bájos, de néma királyleány. A Balaton tündére egyszer friss tejet kért töle beteg fia részére. A néma királyleány teljesítette a kérést, mire a víz királya megoldotta a szót a szép királyleány ajakán. De most büszkeség kapta meg s csak magának zengett ezüstcsengésű hangja. Sem Isten dicséretére, sem a szegény panaszára nem szóialt meg soha. Szive sem nyílt meg az esdő szerelemnek. A tó fiát sírba vitte a dölyfös királyleány iránt érzett epedő szerelme, mire a tó ősz királya átkot kért a bércztől az öntelt királyleányra s aranyszőrű kecskenyájára : 1 Sammlung merkwürdiger Naturseltenheiten des Königreichs Ungern. 3 Über die sogenannten versteinerten Ziegenklauen aus dem Plattensee in Ungarn

; Annalen des Wiéner Museums der Naturgeschichte. Wien, 1835. Vol. I. pag. 95. 3 A balatonmelléki pontusi korú rétegek faunája; A Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredményei. I. k. 1. r. Budapest, 1902. Előszó. 1*