A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Halaváts Gyula: A balatonmelléki pontusi korú rétegek faunája
68 A balatonmelléki / lontusi korú rétegek faunája.. 126 gyökeredző nádon, sáson s egyéb növényeken a szárazföldi fajok. Ha aztán ez utóbbiak elhalnak, vagy hevesebb szél lesöpri őket a növényekről: bepottyannak a turján vizébe s fenekén összekeverednek az édesvíziekkel, és eltemetődnek az iszapban. Ez az eset áll erre a vegyes faunára is. REUSS A. E. ENy-i Csehországból Tuchorzic, Grosslipen, Kolosoruk környékéről tercziér korú édesvízi meszeket s a belőlük kikerült faunát írja le, mely minket most annyiban érdekel, mert a szóban forgó balatonmelléki édesvizű lerakodásokban két faja, a Pupa callosa REUSS és P. minutissima HARTM. is előfordul. A csehországi édesvízi meszet REUSS mediterrán korúnak tünteti föl. Tekintve azonban azt, hogy az ottani bazalterupczióknál, illetőleg bazalttufáknál fiatalabb képződményeknek mondja; — s tudva azt, hogy a Balaton mellékén a bazalterupcziók a szóban forgó édesvízi üledékek lerakodása idejében, vagy valamivel később folytak: nem ép lehetetlen, hogy e két egymástól távol eső képződmény egykorú, vagy legalább is köztük a korkülönbség nem nagy. 6. A somogyi dombságból a Túron, Köttsén és Nagy-Berényen levő fossziliás rétegek is még e mű tárgyai. E három helyen gyűjtött fauna egyes részleteiben bár különbözik egymástól, de van több olyan közös alakja is, mely ha nem is teljes egykorúságuk mellett szól, de mindenesetre egy, tágabb értelemben vett földtani szintbe való sorozásukat engedi meg. E három helyen a következő fajok gyűjthetők: Dreissensia serbica BRUS Dreissensiomya Schröckingeri FUCHS. Uuio Matyasovszkyi HALAV. Limnocardium Vutskitsi BRUS. Valvaía variabilis FUCHS Vivipara kurdensis LÓR. » gracilis LÓR. » balatonica NEUM. » Semseyi HALAV. Bytliinia margaritnla FUCHS » Clessini BRUS. Bythinia Brusinai HALAV. Pyrgula (Micromelania) laevis FUCHS » » radmanesti FUCHS Pyrgula (Micromelunia) Fuchsiana BRUS. Melanopsis obsoleta FUCHS » pygmaea PARTSCH » (Lyrcaea) cylindrica STOL. Planorbis varians FUCHS » tenuis FUCHS » Brusinai LÓR. A fajoknak ez a társasága nagyon emlékeztet a Kurd, Szegzárd, Árpád stb.ről ismert faunákra, különösen azért, mert néhány olyan fajt tartalmaz, mely csak az e lelőhelyek faunái alapján tőlem congeria rhomboidea-szmtneXz elnevezett földtani osztályában a pontusi rétegeknek, fordul elő. És daczára annak, hogy faunáinkban a legjellegzőbb alakok a nagy congeria és limnocardiumok hiányoznak: nem habozok őket e földtani szintbe sorozni, az eltérést fáciesbeli különbség okozatjának véve. A mint a fentebbiekből kitetszik: a Balaton mellékén fossziliákkal kimutatható az egész pontusi kor. Az alsó-pontusi emelet édesvízi fáciesként Vörös-Berényen van meg a Melanopsis Martinianá-t tartalmazó rétegben. A középső-pontusi emelet elegyes vizű fáciese a Congeria ungula caprae és C. balatonica tartalmú rétegcsoportként, melyben itt még öt alcsoport is
