A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Halaváts Gyula: A balatonmelléki pontusi korú rétegek faunája
28 A balatonmelléki / lontusi korú rétegek faunája.. 28 E leírással s a közölt ábrákkal jól megegyeznek azok a példányok, melyek Kenéséről a Csittényhegy alján, a Fancsérpart 3. sz. felett lévő és Balatonfő-Kajáron a pinczék mögötti leásás fossziliás rétegeiből származnak. ANDRUSSOV említi, hogy Tihanyon is előfordul, az innét származó anyagban azonban én nem találtam e fajt. Congeria dactylns BRUSINA. 1894. Congeria dactylns n. sp. — BRUSINA S.: Note prélim. sur lc groupe des Aphanotylus; Glasn. hrv. naras. druz. God. VI, pg. 243. 1902. — BRUSINA S.: Iconogr. mollusc, foss. in teli. tert. Hungáriáé, Croatiae etc. Tab. XX, fig. 9—17. Kenesén, az Itató-árok felső részének fossziliás rétegéből gyűjtött anyagban e fajnak egy fiatalabb példányát találtam. GENUS: Dreissensia VANBENEDEN. Dreissensia serbica BRUSINA. 1893. Congeria spathulata LÓRENTH. (non PARTSCH). — LŐRENTHEI 1.: A szegzárdi, nagy-mányoki és árpádi felsö-pontusi lerakodások és faunájok; A m. kir. földt. int. évk. X. k., 76. 1., III. tábla, 4. ábra. 1893. Dreissensia serbica BRUS. — ANDRUSSOV N.: Észrevételek a Drcisscnsidae-ák családjáról, 182. 1. (oroszul), Odessa, 1893. 1894. — — — LŐRENTHEI I.: Kurd tolnamegyei helység pontusi faunája; Földt. Közi. XXIV. k., 4. 1., I. tábla, 5—6. ábra, II. tábla, 15—16. ábra. 1896. — — — BRUSINA SP.: La collection neogéne de Hongrie, de Croatie, de Slavonie et de Dalmatie á l'exposition de Budapest; Glasn. hrv. narav. dr. IX. God. pg. 143. 1897. — — — ANDRUSSOV N.: Fossile u. lebende Dreissensidae Eurasiens, Resumé pg. 68, Taf. XVIII, fig. 1—3. 1902. — BRUSINA S.: Iconogr. mollusc, foss. in tell. tert. Hungáriáé, Croatiae etc. Tab. XXI, fig. 16—21. A felső-pontusi emeletben Túron, a Karádra vivő úton föltárt, Köttsén a Tabra vivő út mentén lévő fossziliás rétegekből számos példányát gyűjtöttük. Ezenkívül gyakori e faj Kurdon (Tolna m.) is. Dreissensia Sabbae BRUSINA. II. tábla, 8., 9. ábra. 1892. Dreissensia Sabbae n. sp. — BRUSINA SP.: Fauna foss. terziaria di Markusevec in Croazia; Glasn. hrv. narav. dr. God. VII, pg. 199. 1897. — ANDRUSSOV N.: Fossile u. lebende Dreissensidae Eurasiens, Resumé pg. 60, Taf. XIII, fig. 27—29. 1897. BRUSINA SP. : Matér. pour la fauné malacok néogene de la Dalmatie, de la Croalie et de la Slavonie, pg. 31, tab. XVI, fig. 12—14. Teknője közepes nagy, hosszúkás, mérsékelten domború, vékony héjú. Hátsó pereme domború, a mellső lapos hullámvonal: leiül homorú, alul domború, alsó pereme lekerekített. Legnagyobb szélessége alsó harmadában van. Búbja hegyes s kissé előre hajló. Felületén tompa, elmosódott gcrincz van, melytől a mellső rész
