A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Halaváts Gyula: A balatonmelléki pontusi korú rétegek faunája
A balatonmell&ki pontusi korú rétegek faunája. 29 meredekebben, a hátsó lankásabban domborodik le s itt a szélén szárnyszerűen ellaposodik. Növedékvonalai határozottak és fedélcserépszerüen elválók. Szeptuma kicsiny, háromszögű, alsó széle homorú. A legnagyobb példány hossza 26 szélessége 14 '"%. A balatonmelléki példányok jól megegyeznek BRUSINA rajzával, s csak annyiban különböznek, hogy a mi példányaink majdnem kétszer akkorák, mint a zágrábiak, mit azonban nem tartok elég oknak arra, hogy azzal ne egyesítsem. BRUSINA csak rajzát adja, de le nem írja, s így nem bizonyos, hogy nem-e találhatók Zágrábban a lerajzoltnál nagyobb példányok is. A Balaton mellékén a Szántód-puszta kovácsműhelye mögötti leásásban föltárt sárga homokban nagy mennyiségben fordul elő. Ezenkívül Tihanyon, az Echó alatti árok fossziliás rétegéből került elő két nagyobb töredék, mely tán e fajhoz tartozik. Dreissensia Dobrei BRUSINA. 1902. Dreissensia Dobrei n. sp. — BRUSINA S.: Iconogr. mollusc, foss. in teli. tert. Hungáriáé, Croatiae etc. Tab. XXI, fig. 58—63. A balatonmelléki lelőhelyek legtöbbjén előfordul ez a kis dreissensia. Számos példánya került elő Tihanyon az Echó és Nyársashegy alatti szakadékból, a Fehérpart felső uniós rétegéből; Vörös-Berényen a Fűzfő-major közelében lévő mély útból, Kenesén a Balaton partján lévő rétegből, a Fancséroldal 2. sz., Balatonfő-Kajáron a pinczék mögötti leásásból. Akarattya-puszta alatti szenes rétegből s a Déli Vasút aligai bevágásából. Dreissensia auricularis FUCHS sp. 1870. Congeria simplex F UCHS (non BAKBOT). — F UCHS TH.: Die Fauna der Congerienschichten von Radmanest; Jahrb. d. k. k. g. R.-Anst. Bd. XX, pg. 362. Taf. XVI, fig. 6—9. 1870. Congeria auricularis n. sp. — FUCHSTH.: Die Fauna der Congerienschichten von Kup, bei Pápa in Ungarn; Jahrb. d. k. k. g. R.-Anst. Bd. XX, pg. 547, Taf. XXII, fig. 26-28. 1892. — — HALAVÁTS GY.: A királykegyei pontusi korú fauna; A m. kir. földt. int. évkönyve, X. k., 31. 1. 1892. Dreissensia auricularis F UCHS . — BRUSINA SP. : Fauna foss. terz. di Markusevec in Croazia; Giasn. hrvt. narat. druz. God. VII, pg. 199. 1893. — — — LŐRENTHEI I.: A szegzárdi, nagy-mányoki és árpádi felső-pontusi lerakodások és faunájok; A m. k. földt. int. évk. X. k., 76. 1. 1896. — — — BRUSINA SP. : La collect, neogénc de Hongrie, de Croatie, de Slavonie et de Dal matie á l'expos. de Budapest; Glas. hrv. narav. dr. God. IX, pg. 143. 1897. — ANDRUSSOV N.: Fossile u. lebende Dreissensidae Eurasiens, Resumé pg. 53, Taf. XIII, fig. 1—12. 1897. — — — BRUSINA SP. : Matér. p. 1. fauné malacok neogéne de la Dalmatie, de la Croatie et de la Slavonie, pg. 31, tab. XVI, fig. 15—17. Ezen, a Dunántúl pontusi rétegeiben igen elterjedt fajnak, a Balaton mellékén Hegymagoson, a Szt.-György-hegy oldalában található számos, típusos példánya. Vörös-Berényen a Fűzfő-majortól K-re, a Felső-Daka-puszta felé vivő mély útban, a középső-pontusi rétegekből származó anyagban is megtaláltam, de az itt ritkábban előforduló példányok kicsinyek s a var. simple.v-hez közelednek.
