A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Halaváts Gyula: A balatonmelléki pontusi korú rétegek faunája
A balatonmelléki / lontusi korú rétegek faunája.. 90 LÓCZY ottjártakor gyűjtött is, még pedig egyik alsóbb sötétbarna, konkrécziós és a felette lévő sárgásszürke agyagból, mely két réteg ugyanazt a faunát zárja magába az alábbi alakokkal: Dreissensia Dobrei BRUS. gy. Unió sp. r. Limnocardium Vutskitsi BRUS. gy. Neritina (Neritodonta) radmanesti FUCHS gy. Bithynia margaritula FUCHS gy. Emviericia canaliculata BRUS. r. Melanopsis gradaia FUCHS gy oxyacantha BRUS. gy. Planorbis bakonicus HALAV. gy. aff. grandis HALAV. r. Linmaea minima HALAV. gy. Helix cfr. bakonicus HALAV. i. Az e két réteg fölött lévő rétegek fossziliákat nem tartalmaznak, meddők. 5. Zamárdi. A Balaton DK-i partján elterülő, szelíden lankás ereszű dombságot is javarészben a pontusi kor üledéke alkotja, csakhogy itt már a feltárások ritkábbak, nem oly impozánsak, mint a tó ÉK-i partját övező magas, függélyesen lemetszett partok. A DK-i parton lévő lelőhelyek közül érdekesebb a Zamárdi község határához tartozó, a tihanyi félsziget átellenében lévő Puszta-Szántód közelében lévő. Pussta-Sssántód a tó alluviumjából kiemelkedő lankás ereszű domb alján terül el, s ennek alsó részén, a kovácsműhely alatti lejtőjén szoktak a pusztai cselédek tapasztóföld nyerése végett leásni. Egy ilyen gödörben előfordult veres, vasoxidhidrattól átjárt durvább homokrétegből gyűjtötte dr. LÓCZY L. az alábbi fossziliákat. Én — sajnos — 1901. évi április hóban itt is megfordulva, már nem láthattam ezt a réteget. Congeria triangidaris PARTSCH gy. Dreissensia Sabbae BRUS. i. gy. Unió sp. i. r. Limnocardium ápertum MÜNST. gy. Limnocardium sp. r. » sp. r. Vivipara Sadleri PARTSCH gy. Melanopsis decollata STOL. gy. Zamárdin, a község DNy-i részéhez vezető mély útban lágy, rozsdafoltos homokok és ezekben cardiumokat tartalmazó konkrécziós homokkövek, vannak föltárva, melyek sok congeria-teknőt tartalmaznak, de gyűjteni belőlük, a rossz föntartási állapot miatt, nem lehet. 6. Fonyód-hegy. Még tovább DNy-nak emelkedik a Balaton partján a Fonyód-hegy, melynek a tóra néző oldala meredeken levágott fal. Alját törmelék borítja, s itt sok vivipara hever. Ezeket tartalmazó réteg tehát itt az aljban keresendő, de törmelék borítja, a mostani feltárási viszonyok mellett hozzáférhetlen. Úgy látszik, itt is a viviparák több rétegben találhatók, mert az 1897-ben épült szálló alapozásánál kihányt homokkal sok vivipara-ház is napfényre került,
