A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Halaváts Gyula: A balatonmelléki pontusi korú rétegek faunája
A balatonmelléki / lontusi korú rétegek faunája.. 19 melyek a szálló udvarán, hová az alapból kihányt homokot szétterítették, nagy mennyiségben hevertek. A Fonyód-hegy e mélyebb rétegeiből a következő fajokat gyűjtöttük: Congeria balatonica PARTSCH r. Limnocardium apertum MÜNST. gy. » labiata ANDR r. Vivipara cyrtomapliora BRUS. i. gy. Dreissensiomya Schröckingeri FUCHS r. Melanopsis decollata STOL. gy. A pontusi korú üledéknek az előbbi faunát tartalmazó rétegnél fiatalabb rétegei szépen föl vannak tárva azon utakon, melyek a Balatonra néző meredek ereszén a hegynek visznek föl. Itt legalul kékesszürke agyag váltakozik sárga homokkal, melynek egyik rétege sok Cardium apertum-Xekwöt zár magába. Majd tenyérnyi vastag sötét szinű, elszenesedett növényi maradványokat tartalmazó agyag következik. E felett kékesszürke agyag váltakozva durva sárga homokkal, feljebb pedig ismét tenyérnyi vastag sötét szinű agyagréteg van, melyből dr. LÓCZY L. a következő faunát gyűjtötte: Dreissensia serbica BRUS. r. Melanopsis Boettgeri HALAV. r. Neritina (Neritodonta) radmanesti Planorbis subptythopliorus HALAV. r. FUCHS gy. Ancylus hungaricus BRUS. r. E fossziliás réteg felett javarészben finomabb-durvább, világosabb-sötétebb sárga szinű homoküledék következik, közben alárendelt vékonyabb agyagrétegekkel. Majd tetemes vastagságban élénk sárga szinű csillámos homok van, vasas, összeálló szalagokkal, fluviatilis szerkezettel, helyenként diszkordans rétegezéssel. Később ismét agyagrétegek váltakoznak homokrétegekkel, a rétegsort pedig durva sárga homok zárja be, benne sok kisebb-nagyobb bazaltbomb a. 7. Túr (Somogy m.). A fentebb fölsorolt, közvetetlenül a Balaton partján lévő, fossziliákat tartalmazó lelőhelyeken kívül néhány, a somogyi dombságban, a tótól már messzebb fekvő lelőhelyekről is gyűjtöttünk, s ekkép a felső-pontusi emelet elegyes vizű lerakodásainak faunáját is belevonhatom jelen közleményembe. Ezek egyike a Karádtól Ny-ra fekvő Túr községe. A községtől K-re, a Karádra vivő régibb utat a víz erősebben kimosta s ekkép a pontusi korú rétegeket föltárta. Az agyagrétegekkel váltakozó homokrétegek egyike, mely a lejtő közepe táján bukkan a felszínre s körülbelül három ujjnyi vastag, igen sok fossziliát tartalmaz, jelesen: Dreissensia serbica BRUS. i. gy. Micromelania laevis FUCHS i. gy. Dreissensiomya Schröckingeri FUCHS r. » radmanesti FUCHS gy. Unió Matyasovszkyi HALAV. gy. » Fuchsiana BRUS. gy. Limnocardium Vutskitsi BRUS. i. gy. Melanopsis pygmaea PARTSCH gy. Valvata variabilis FUCHS r * (Lyrcaea) cylindrica STOL. gy. Bithynia margaritula FUCHS i. gy. Planorbis varians FUCHS r. Planorbis tenuis FUCHS r.
