A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Kormos Tivadar: A mencshelyi édesvízi mészkő faunájáról
A MENCSHELYI ÉDESVÍZI MÉSZKŐ FAUNÁJÁRÓL. DR. KORMOS TIVADAR-TÓL. A Balatonfelvidék bazalterupcziói s az ezeket kísérő vulkáni és posztvulkáni hatások a geologusokat már közel száz éve foglalkoztatják. BEUDANT 1 óta e kérdés körül hatalmas irodalom keletkezett s az eredmény még mindig nem kielégítő, mert a bazalterupcziók s a velük együtt fellépő rétegek, korára nézve a legújabb szerzők véleménye is eltér. A Balatonfelvidék bazaltjaival igen neves geologusok, ú. m. STÄCHE, 2 BÖCKH J., 3 HOFMANN, 4 , legújabban pedig VITÁLIS ISTVÁN 5 foglalkoztak. Főleg paleontologiai szempontból, de utalással a bazalterupcziók korára foglalkozott a kérdéssel HALAVÁTS 0 és LÖRENTHEY 7 is. A mi a bazalterupcziók korát illeti, azzal ezúttal nem foglalkozom, a posztvulkáni hatások nyomán keletkezett üledékek korának megítélésére vonatkozólag azonban egy fontos körülményre óhajtok utalni. Nagyvázsony, Öcs, Pula, Vigánt, Mencshely, Kapolcs, Leányfalu stb. községek környékén széles körben elterjedt édesvízi mészkővel, mésztufával, meszes homokkal, agyaggal és márgával találkozunk, a melyeknek korát a kutatók a bennük talált szerves zárványok nyomán, különféleképen ítélték meg. A legújabb időkig leginkább az a vélemény volt elterjedve, hogy ezek a képződések kivétel nélkül plioczénkorúak. 1 BEUDANT F. S.: Voyage minéralogique et géologique en Hongrie, pendant l'année 1818. II. k. 5 G. STÄCHE : Jüngere Tertiärschichten des Bakonyer Waldes. Jahrb. d. k. k. geol. Reichsanstalt. Bd. XII. (Verhandl.) 1862. u. a. Basaltterrain am Plattensee. Ugyanott. 3 BÖCKH J. : A Bakony déli részének földtani viszonyai. II. rész. M. kir. földt. int. évkönyvei. III. k. 1874. 4 HOFMANN K.: A déli Bakony bazaltkőzetei. M. kir. földt. int. évk. III. k. 1875—78. — u. a. A szigligeti bazalttufák és a leányvári bazaltbreccsia palagonittartalmáról. Magy. Földt. Társ. munk. IV. k. 1868. 3 VITÁLIS I.: Adatok a Balatonfelvidék bazaltos kőzeteinek ismeretéhez. Földt. Közi. XXXIV. k. 1904. — u.a. A balatonmelléki bazaltos kőzetek kora. Földt. Közlöny. XXXVII. 1907. — u.a. a balatonvidéki bazaltok. Balat. tud. tan. eredm. I. k. I. rész. Asv. és kőzett, függ. 1909. 6 HALAVÁTS GY.: A balatonmelléki pontusi korú rétegek faunája. Bal. tud. tanúim, eredm. I. k. I. r. paleont. függ. 1902. 7 LÖRENTHEY I.: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és sztratigrafiai helyzetéhez. Bal. tud. tanúim, eredm. I. köt. I. r. paleont. függ. 1905. 1*
