A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Kormos Tivadar: Adatok a somogymegyei Nagyberek geologiai és faunisztikai viszonyainak ismeretéhez

Adatok a somogymegyei Nagyberek ismeretéhez. 524 homok települt. Kevéssel tovább észak felé 30 cm. agyagos, könnyű meszes iszap alatt, melyben csigák is vannak, 40 cm. homok, ez alatt pedig tőzeges, homokos, csigás, rétegek fekszenek. Utóbbiak több helyütt álrétegzést tüntetnek fel. -< - lápföld tőzeg -<— homok •*- agyag 3. ábra. Még tovább azután ismétlődik az, a mit a varjaskéri csatornaágban láttunk, hogy t. i. a szelvény mentén több egymással váltakozó mélyedést és emelkedést találunk. A mélyedéseket kevés tőzeg és lápföld tölti ki, az emelkedéseket pedig homok szolgáltatja, a mely alatt sárga agyag és szürkés, homokos agyag települtek. A felületen mindenütt van 20—30—50 cm. fekete lápföld (1. a 3. ábrát). A főcsatornával való találkozás előtt, az alaphomok közt, kb. 1 m. mélységben vékony kavicsréteg látható. Ha az itt vázolt települési viszonyok adatait figyelemmel kisérjük, azonnal szembetűnik, hogy azokon a részeken, a hol a csatornaágak iránya N—S, vagy legalább NW — SE, egymással váltakozó emelkedések és mélyedések vannak. Látva a kőzetanyagokat, a melyek e hajdani, ma már jobbára elsimult, orografiai vonalat kidomborították, és tudva azt, hogy a Nagyberket a Balatontól nagyjából W—E irányú turzások választják el; a vízmentesítő munkálatok által keresztülmetszett mélyedéseknek és emelkedéseknek csak egy magyarázatuk lehet; az t. i., hogy a Balatonból származó dűnék nem egyedül arra a néhány homokturzásra szorítkoznak, a melyek ma a Nagyberket a Balatontól elválasztják, hanem e dűnék délfelé magában a Nagyberekben, sőt még az alatt is folytatódnak, úgy hogy az N—S vagy NW—SE irányban metszett csatornák ezeket s a közöttük lévő és utólag lápfölddel meg tőzeggel kitöltött mélyedéseket keresztülszelték. Minthogy ezek a dűnesorok nagyjából szintén W—E irányúak, természetes, hogy a főcsatorna ama részében, mely nyugatról kelet felé halad, az uralkodó szél irányára merőlegesen, vagyis a dűnesorok mentén haladnak. így azután ezeken a részeken mélyedést és emelkedést nem találunk. A többi részek metszetében azonban a dűnék tekintélyes sorozata áll előttünk. A dűnék homokja típusos futóhomok. 0"5 mm.-nél nagyobb szemecskéi közt kvarcz úgyszólván alig található. A nagyobb szemeket majdnem kizárólag apró kalcziumkarbonát konkrécziók képviselik, a melyek a futóhomok megülte után, másodlagos helyen keletkeztek. Nagyobb kvarezszemek mutatkoznak ugyan itt-ott, ezek azonban nagyon kopottak s a szél előtt való gurulás nyomait tüntetik fel. Kövületek ebben a homokban nem találhatók, nyilván azért, mert elmorzsolódtak. Erre vall az a körülmény is, hogy apró héjtöredékek itt-ott előfordulnak. A tőzeg- és láp föld felett lévő homokrétegek anyaga más. Ennél a 05 mm.-