A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Kormos Tivadar: Új adatok a balatonmelléki alsó-pleisztoczén rétegek geologiájához

JJj adatok a balatonmelléki alsó pleisztoczén rétegek geologiájához és faunájálioz. 45 A 6. réteg képződése után szárazabb időszak következik Az 5. réteg, mely erősen humid jellegű, az ártéren keletkezett erdő- vegetáczió nyomait viseli magán. Külső megtekintésre ez a kőzet inkább tófenék-üledéknek látszik ugyan, de kénhydrogénnek nyoma sincs benne s ez kizárja az állóvízi eredetet. Viszont a finom, agyagos részek kevés vasat tartalmaznak, a mi kilúgzásra, erdei, vagy ha úgy tetszik, ligeti vegetáczióra vall. Ebben a rétegben azonban elszórtan csigák is mutatkoznak, a mi itt csakis úgy értelmezhető, hogy ez a réteg gyorsan keletkezett s az erdei savas talajnedvességnek nem volt ideje a csigahéjakat feloldani. A rétegképződés ilyen módja — minthogy a legnagyobb valószínűség szerint berekről van szó — könnyen érthető, mert úgy a szél, mint a víz munkája közrehatottak itt. Nyáron a szél a tócsás berek kiszáradt porondjairól fújja a port, őszszel és tavaszszal pedig az esőzések iszapot szállítanak oda s ily módon 25 centiméter vastagságú réteg aránylag gyorsan keletkezhetik. A 4. réteg szintén humid; keletkezése akként magyarázható, hogy az 5. réteg képződése idején meghonosodott növényzet, a mely eleinte vizenyős helyen tenyészett, utóbb vagy a levegő páratartalmának csökkenése vagy a föld árja szintjének alászállása következtében beállott csekélyebb nedvesség folytán fokozatosan eltűnt és füves vegetácziónak adott helyet. Minthogy pedig a terület szárazabbá lett, a talaj növekedése oly lassú volt, hogy a humusztartalom a csigahéjakat lassanként feloldotta. Ebben a humid rétegben, a mely mintegy 1V

2—2 m. vastagságúnak vehető s a feiette levő rétegbe fokozatosan, éles határ nélkül megy át, csigák — egyes nyomoktól eltekintve — tényleg nem találhatók. Az ásványszemecskék mállottak. A 10—12 m. vastagságú 3. réteg, vagyis inkább rétegcsoport homokos, kavicseres völgyi lösznek nevezhető, de semmiesetre sem típusos eolikus lösz. Finom, agyagos részei sok meszet tartalmaznak, a jobbára mállott ásványszemcséken pedig vasoxidos bekérgezések láthatók. Ebben a rétegben, mint láttuk, gazdag termofób fauna fordul elő, a mely azonban itt helyben aligha élhetett, mert a sok ép csigahéj a hajdani humid erdővegetácziót kizárja. Minthogy pedig eddigi megfigyeléseim után teljesen kizártnak kell tartanom, hogy ez a fauna füves pusztán tenyészhetett, egyelőre fenn kell tartanunk annak a feltevésnek a lehetőségét is, hogy a 3. réteg alpesi jellegű faunája az akkor bizonyára kiterjedtebb somogyi erdőségekből került a sáfránykerti lelőhelyre. Ez azonban nem valószínű, mert ha az hihető is, hogy nyugodt vízfolyások iszapos vizében a csigahéjak hosszabb utat tehetnek meg anélkül, hogy lekopnának vagy összetörnének,

1 a legkevésbbé sem valószínű, hogy a csigák, ha víz hozta azokat ide, elszórtan s nem rétegekben fordulnak elő. pocsolya) előfordulhatnak. Láttuk ezzel szemben, hogy a sáfránykerti „mocsárlösz" határozottan folyóvízre valló fajokat tartalmaz. Távol áll tőlem az a szándék, hogy egy megfigyelésből általános értékű következtetéseket .vonjak le s itt e látszólagos ellenmondások kiküszöbölése végett csupán azt a kérdést óhajtom feltenni, vájjon nem lehetséges-e az, hogy a HORUSITZKY-ÍÓI «mocsárlösznek» nevezett kőzet általában nem egyéb, mint ártéri iszap, a melynek a hulló porhoz és a nálánál fiatalabb löszhöz semmi köze sincs; annál is inkább, mert igen valószínű, hogy az intenzív porhullás kezdete a «mocsárlösz» képződésénél későbbi keletű. Ha ez beigazolódnék, akkor úgy a szárazföldi, mint az álló- és folyóvízre jellemző fajok jelenléte érthető és igazolt ebben a kőzetben, holott HORUSITZKY értelmezése bizonyos esetekben, úgy látszik, nem nyújt kellő magyarázatot. 1 Ennek a lehetőségnek nem egy kisebb folyónk hordaléka szolgál bizonyítékául, a melyből a legapróbb csigák is ép és friss állapotban kerülnek elő.