A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Kormos Tivadar: Új adatok a balatonmelléki alsó-pleisztoczén rétegek geologiájához
Uj adatok a balatonmelléki alsó pleisztoczén rétegek geologiájálioz és faunájához. 35 és szürke agyagból cf.-tel említi. 1 Én ennek a fajnak 25 példányát gyűjtöttem a Városhidvég közelében levő Kavicsosdomb alsó-pleisztoczén rétegeiből, a melyek a Földtani Intézet gyűjteményében levő — Podvinjéről és Gromacnikról (Szlavónia), a levantei rétegekből származó —• példányokkal teljesen megegyeznek. BRUSINA ezt a fajt szintén Podvinje-ről említi 2 és ábrázolja; az idevaló példányok azonban — úgy látszik — nagyobbak és karcsúbbak. HALAVÁTS főbányatanácsos úr szíves volt az ő balatonmelléki plioczén anyagát tanulmányozás czéljaira rendelkezésemre bocsátani'. A kenesei Fancséroldal 3. rétegéből származó Prososthenia sepulcralis plioczénkorú példányai között két Hydrobiát is találtam, a melyek a városhidvégi H. longaeva nagyobb példányaival tökéletesen megegyeznek. Az irodalomban ugyan ennek nincs nyoma, de ezt tudva, kétségtelen, hogy ez a faj már a Balatonmellék plioczén faunájának is tagja volt s így a pleisztoczénben levantei reliktumnak tekintendő, a mely a Kavicsosdomb rétegeit lerakott vízben az alsó-pleisztoczén kezdetén még élt, de a megváltozott körülményekhez alkalmazkodni nem tudván, teljesen kiveszett. Tekintettel arra, hogy a városhidvégi faunában számos, mészkéreggel bevont csigát találtam, éppen nem lehetetlen, hogy a H. longaeva fenmaradását egy ideig termális vizek tették lehetővé. E mellett szól a termális vizeket előszeretettel felkereső Theodoxus Prevostianus C. PFR. tömeges jelenléte is. Hydrobia Európában ma már tudtommal csak az Északi- és Keleti-tenger partjai közelében, valamint a mediterrán faunaterületen (Horvátországban 3 és Dalmácziában 4 is) él. Németországban, a mansfeldi sós tóban előforduló Hydrobia ventrosa MONT. CLESSIN szerint 5 fosszilis faj és abból az időből származik, a mikor ez a tó a tengerrel még összeköttetésben volt. Minthogy Németországban a mioczén eredetű Hydrobia ventrosa MONT. a pleisztoczénben (Beukendorf, Thüringen) előfordul, a H. longaeva városhidvégi szereplése éppenséggel nem meglepő, de mindenesetre rendkívül érdekes és nagyjelentőségű. Legújabban STEUSLOFF foglalkozott a Keleti-tenger partján elegyes vízben található Hydrobiák-kai.® Szerinte a H. stagnalis BAST.-on és a H. ventrosa MONT.-on meg az Assemania Grayana LEACH-on kívül az eddig csupán Angolországból ismeretes H. {Paludestrina) Jenkinsi SMITH is él az Északi-, illetőleg Keleti-tengerpartján. Reánk nézve ez az előfordulás annyiban bír jelentőséggel, hogy STEUSLOFF, a kinek szívessége folytán a H. jenkinsi SMITH számos példánya fekszik előttem, ezt az érdekes fajt Breitlingben H. ventrosa MONT., Neritina fluviatilis halophila KLETT., Limnaea ovata balthica L., L. ovata succinea NILSS., Cardium edule L. és Mya arenaria L. társaságában találta. Ez a fauna pedig arra vall, hogy az északnémetországi elegyes vizek faunájának a kialakulásában ma körülbelül ugyanaz a 1 I. h. lt. l. - S. BRUSINA : Gragja za neogensku malakolosku faunu Dalmacije, Hrvatske i Slavonije stb. 19. 1. IX. t. 20—21. á. Zagreb, 1897. 3 BRUSINA : Contribution a la Malacologie de la Croatie. p. 15 (H. consociella Frfld.) Zagreb, 1870. 4 WESTERLUND : Fauna palearkt. Binnenconch. VI. p. 36—37. (H. declinata Frfld.) 5 Deutsche Excursions Moll. Fauna. II Aufl. 476. 1. Nürnberg, 1884. 6 DR. ULRICH STEUSLOFF : Paludestrina jenkinsi Smith an der deutschen Ostseeküste. Archiv, d Ver. d. Freunde d. Naturgeschichte in Mecklenburg, 63. 1909. 82—92. 1. 1 táblával. 3* 7. ábra. jff. longaeva NEUM. Term, nagys. 6-szorosa.
