A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Tuzson János: A balatoni fosszilis fák monográfiája
38 4. balatoni fosszilis fák monográfiája. 38 a felsorolt fák hisztologiai szerkezete között kétségtelen különbségek nincsenek, illetőleg, hogyha vannak is, úgy ezek eddig még fel nem ismert, csekély differencziák, a melyek csakis igen beható, kiterjedt vizsgálatok alapján volnának kimutathatók. Igen kétséges azonban, hogy a leggondosabb összehasonlítások mellett is, derülnének-e ki abszolút értékkel bíró különbségek. E viszonyok a várpalotai kövületnek a Cryptomeria-xal talált megegyezését, rendszertani szempontokból mindenki előtt a megfelelő értékre redukálhatják. A mi a *Cupressites» fajokat illeti, ezek rendszertani értéke az Araucanaszerkezetű fákénál is kétesebb. Ezekről KRAUS (23 18 8) igen találóan jegyezte meg, hogy a leírásaik szerint éppen úgy tartozhatnak egy és ugyanahhoz a fatörzshöz, mint száz, különböző fajhoz. E körülmények folytán tartózkodnom kell attól, hogy e fajok valamelyikének nevével a várpalotai kövületet kapcsolatba hozzam. Ezeket a fosszilis fajokat is nagyrészt hézagos leírások s rajzokból ismerjük, s a fajok felállításához oly alárendelt értékű sajátságok használtattak fel, hogy ha az Araucariaszerkezetű fosszilis fafajokon végzett revízióhoz hasonlóan, a Cupressus-szex\i&ze.iVi fosszilis fák fajait is behatóbban átvizsgálnók, úgy valószínű, hogy egy-két típusra kellene az összeseket redukálni, a melyek egyikéhez aztán hozzátartozna a várpalotai kövület is. Az a Cupressites, a melyet a budakeszi, harmadkori rétegekből leírtam (43 20 0), minden bizonynyal más típushoz tartozik, mint a várpalotai kövület; hisztologiai sajátságai azonban, a rossz megtartás következtében nem voltak kellően kivehetők. KÉTSZÍKÜ FÁK. Magnolites silvatica nov. typus. A Balaton vidékén előforduló kövületek között ez a fa igen gyakori. — A Rá tót—Öskü, Kádárt a, Márkó, Herend, Dudar, S záp ár—Csetény, Felső-Galla és Vértessomló vidékén, harmadkori kavics-rétegekben gyűjtött, 12 drb kövület mind ehhez a típushoz tartozik. A fa keresztmetszete tenyészeti gyűrűket mutat, a melyek évgyűrűk lehetnek, és a melyeknek néhány ellaposodott sejtsorból álló határa oly elenyésző, hogy — különösen a kevésbbé jó megtartású példányok csiszolatain, — azt nem is vesszük észre, s a fát könnyen tenyészeti gyűrű nélkülinek gondoljuk. Figyelmes átvizsgálás mellett azonban, az ilyen csiszolatokon is megállapítható, hogy a bélsugarak helyenként kiszélesednek (17. kép), s ha a csiszolatot a mikroszkóp alatt tangencziális irányban tovább toljuk, úgy kiveszszük, hogy a szomszédos bélsugarak kiszélesedő részei egy periferikus vonalba esnek. Ebbe a vonalba esik a tenyészeti gyűrű határa. Jól megtartott kövületek csiszolatain azután kivehető maga az ellapo17. kép. Magnolites silvatica. Keresztmetszet. zc tenyészeti gyürü határa. 120/1.
