A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Tuzson János: A balatoni fosszilis fák monográfiája
4. balatoni fosszilis fák monográfiája. 37 tenyészeti gyűrű külső rétegét képező, vastagabb falú tracheidakkal érintkeznek, a gödörkéik belső pórusa szűkebb, hasítékszerű. Ezek a sajátságok a Ctípressineae és Taxodieac-hez tartozó fák legnagyobb részén megvannak. E fák túlnyomó részének hisztologiai szerkezete egymáshoz oly hasonló, hogy nagyrészt még a genusok megkülönböztetéséhez sincsenek támpontjaink. A várpalotai kövület teljesen egyező a Cryptomeria fájával; csak a helyenként három sorban álló udvaros güdörkéiben tér el ettől. Ez azonban igen p zc 14. kép. Cupressites. Keresztmetszet. 15. kép. Cupressiíes. Radiális hosszmetszet. zc tenyészeti gyürü határa. 80/1. zc tenyészeti gyűrű határa, p gyantasejtek. 200/1. bizonytalan értékű sajátság, mert ha gyökérfával volna dolgunk, úgy ehhez olyan törzsfa is iirtozhatik, a melynek tracheidáin a gödörkék egy sorban állanak. Hogy kövületünk gyökérfa volna, az nem állítható határozottan, mert a tenyészeti gyűrűk külső, tömörebb részét, azok vékony volta mellett is, 5—6, vastagfalú tracheida-sor alkotja, s így valószínűbb, hogy a kövület ágfa. Ennek eldöntése, az itt szóba jöhető fák gyökerének beható megvizsgálása alapján volna lehetséges. A Cryptomeria-n kívül a Wellingtonia, Taxodium, Cupressus, Chamaecyparis, Juniperus, Biota, Thuja s még más, ezekkel rokon Coniferák fája is megegyezik a kövületünkkel, s hogy azt éppen a Cryptomeria- hoz hasonlítottam, annak oka az, hosry f, ^ -r •ki* ' ' 16. kép. Cupressites. Tangencziáhs a megvizsgált praeparatumaim közül a C.japonica hosszme tszet. p gyantasejtek. 240/1. fájából készült metszeteken a leghasonlóbb szerkezetet tapasztaltam, míg a Cupressus sempervirens, a Chamaecyparis obtusa, Ch. pisifera, Cli. Lazvsoniana, Biota orientális, Thuja occidentalis, Juniperus virginiana, J. communis, Wellingtonia gigantea és Taxodium distichum fájából készített praeparatumokon, részben a bélsugarak gödörkéiben, részben a tracheidák alkotásában s a gyantasejtek eloszlásában, hol itt, hol amott tapasztaltam aprólékos differencziákat. Hogy azonban számosabb példány átvizsgálása is erre az eredményre vezetne, azt kétlem. A ki járatos az összehasonlító hisztologiában, csakhamar rájöhet, hogy
