A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez

189 Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. képződmények tanulmányozásával foglalkozó búvárok előtt már régen túlhaladott álláspont, mint az is, hogy SINZOW — említett két értekezésében — az odesszai meszet, a «radmanesti rétegeket» és az ausztria-magyarországi «alsó-paludina rétegeket» egykorúaknak veszi. BARBOT DE MARNY-val szemben ANDRUSOV kimondja,

1 hogy «az ausztriai «pontusi» emelet nem felel meg az oroszországi «pontusi» emeletnek». 1897-ben pedig kimondja, hogy «... az odesszai mész ugyanolyan batrologiai fekvésű, mint a Cong, rhomboidea szint». Majd később azt mondja: hogy a pontusi elnevezést csakis az odesszai mészre és egyenlő korú (aequivalens) rétegekre lehet használni. Tény az, hogy az oroszországi kifejlődés — a mi mai ismereteink szerint — lényegesen eltér keleti Ausztriának, a magyar korona országainak, Boszniának, Szerbiának és részben Romániának, szóval a régi Pannónia és Dacia területének hasonlókorú rétegeitől. Ez arra vezethető vissza, hogy e képződmények különvált vízmedenczékben ülepedtek le. Ezt legjobban bizonyítja az, hogy minden szerző más és más eredményhez jutott akkor, mikor e képződményeket párhuzamosította. Ez eltérést f a c i e s b e 1 i különbségnek lehet tekinteni, miért is a régi Pannónia és Dacia területén kifejlődött faciest a plioczén pannóniai faciesének kell venni a dél-oroszországi kifejlődéssel szemben, melyet — ha akarunk — más névvel is jelölhetünk, de a kétértelműség szempontjából semmi esetre sem pontusinak, sem alte Aralo-Caspische-nek. Ha tekintetbe vesszük, hogy az újabbi vizsgálatok mindig több és több hasonlatosságot derítenek föl a szóban lévő két távoli terület plioczén faunája között, mint hogy MiKHAiLOwsKi-nak sikerült újabban a nyugati Kaukázusban

2 a Congeria rhomboidea szintet kimutatni a C. rhomboidea alakkörébe tartozó alakokkal; nekem pedig viszont sikerült az oroszországi maeoti emeletnek legalább részben megfelelő rétegeket találni Magyarországon is, Szócsánon, melyek a szarmata és pannóniai emeletet áthidalják: úgy czélszerűnek tartanám a pannóniai emelet vagy helyesebben facies elnevezést a délorosz képződményekre is használni. Ekkor fölöslegessé válik a maeoti vagy Dosiniás-emelet, a praepontusi és Akcsagil rétegek elnevezés, melyek mind a legalsó plioczén rétegekre vonatkoznak, továbbá a pontusi emelet vagy odesszai mész, valamint a «Kujalniki rétegek» elnevezése is, melyek legfölebb mint facies elnevezések szerepelhetnének. A wieni medeneze pannóniai képződményeinek rétegről-rétegre történő kizsákmányolásától ugyancsak azt várhatjuk, hogy ennek faunája is az eddiginél sokkal nagyobb mértékben fog a mienkkel egyezni. Ne használjunk emelet, hanem, ha úgy tetszik, facies elnevezést; legyen ez a plioczénnek a pannóniai faciese, melyet egyenértékűnek kell tekinteni a «Congeriás rétegek» fogalmával. HALAVÁTs-nak arra a megjegyzésére, hogy a pannóniai nevet már azért sem pártolná, mivel «e rétegek nemcsak a Provincia pannonica területén, hanem (közvetlen szomszédságában) a Provincia móesia és Provincia dacia-ba.n is konstatálhatók», azt hiszem, nem is kell válaszolni, mivel ilyen elvekkel a sztratigrafiai geologia nomenklatúráját egészen meg kellene változtatni. Mert hiszen tudjuk, hogy a cambriumi képződmények nemcsak Cambria-ban (Wales), a devoniak nemcsak Devonshire-ben, a permi képződmények nemcsak a régi Permia királyság területén, a jura képződmények nemcsak a Jura-hegységben, a szarmata képződ1 Zur Frage über die Classification der südrussischen Neogcnablagerungen. 1898. 5 Das Pliocän einiger Gegenden des westlichen Kaukasus. 1902.