A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
190 Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. mények pedig nemcsak Sarmatiaban a szarmata nép lakta területen, vagy ennek közvetlen szomszédságában vannak csak kifejlődve, hanem messze eső vidékeken majdnem valamennyi kontinensen. HALAVÁTS pálczát tör a fölött, hogy még a XX. században sem szokunk le a «görögösködő rómaiskodásról» és mégis a «pannonia» név helyett a «pontusi»-t aljánlja. Ezzel szemben én éppen mint igen alkalmas és az ugyancsak egy népségről s a tőle lakott területről elnevezett «szarmata» és egy másik geográfiái fogalomról elnevezett «levantei» emelet elnevezés közé kitűnően illőnek tartom a «pannóniai» elnevezést; miért is ezt fölelevenítem és használom, annál is inkább, mivel éppen a régi Pannónia területén van e képződmény a legszebben és a többi vidékektől eltérőleg kifejlődve, amint hogy pl.: a permi képződmény Perm tartományban van a legszebben kifejlődve. Nem akarok én HALAVÁTS úrral vitába bocsátkozni akkor, a mikor a felhozottakat válaszként elmondottam. HALAVÁTS nagy magyarságára és igaz hazafiuságára vezethető vissza, hogy ő a latin kifejezéseket a lehetőségig mellőzi, vagy legalább is kerülni óhajtja, de hogy mennyire nehéz a latinoskodásról leszokni, azt legjobban bizonyítja az, hogy ő maga is az okvetlenül szükséges jó latin neveken kívül a «Plant«» és «filius ante pater» kitételeket használja. Az eddigiekből világosan látni, hogy én az orosz szakemberek között már régebben fölmerült név-vitában csak annyiban óhajtottam részt venni, hogy egy régi jó nevet fölelevenítsek egy rosszul alkalmazott és kétértelmű volta miatt félreértésekre szolgáló név helyett.
