A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
186 Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. az első, aki «A ponti emelet osztályozásához Magyarországon» 1 czímű értekezésében NEUMAYR osztályozásának helyességéről táplált kételyeinek kifejezést ad. A neszmélyi lelethelyről szólva ugyanis ezt mondja: ...... ezek tehát, a nélkül hogy NEUMAYR úr osztályozását a legkevésbbé megingatnák, annak keretébe nem illenek be». Előbb pedig ezt írja: «. . . nem kevésbbé szembeötlő az, hogy a Vivipara Sadleri a tihanyi félszigeten Congeria balatonica mellett igen gyakori; tehát a nyugat-szlavón közép Paludina rétegeink vezércsigája a bécsi medencze legalsó congeria-rétegeinek megfelelő szintben fordul itt elő». Én pedig később palaeontologiai tanulmányok alapján bebizonyítottam s kimondottam határozottan, • Kurd tolnamegyei helység pontusi faunája» czímű munkámban, hogy «míg a levantei kor lerakodásaiban uralkodó vivipara-k és unió-k az eddig ismertetett pontusi korú faunákban csak elvétve fordultak elő, addig itt oly nagy mennyiségben és fajváltozatban szerepelnek, hogy NEUMAYR ezen balatonmelléki vivipara-s és unio-dhs rétegeket tévesen levantei korúnak, illetőleg alsópaludina rétegbe tartozónak vette. Az itt leírt faunából azonban kitűnik, hogy ezen képződmény is, miként valószínűleg a többi összes balatonmelléki vivipara és unió-d ús plioczén korú lerakodás szintén pontusi korú. Mert nem lehet levantei korúnak venni azon lerakodásokat, amelyekben Congeria rhomboidea M. PIÖRN., Limnocardium Schmidti M. HÖRN., L. Szabói LÖRENT., L. Rothi HALAV., L. Pelzelni BRUS. stb. stb. fordulnak elő». A «pannóniai rétegek» elnevezést TELEGDI ROTH LAJOS használta először 1883-ban a «Kismarton vidéke» geologiai térképének magyarázó szövegében. S hogy mi volt ennek a fogalomköre, azt hiszem, legjobban tudja maga a «pannóniai» elnevezés meghonosítója. Miért is kénytelen vagyok ROTH munkájának a HALAVÁTS-tól is idézett 38. lapjára utalni, ahol ROTH a plioczén rétegekről szóló fejezet czímét így írja «Pannóniai (Congeria) rétegek», ami világosan mutatja, hogy szerző a pannóniai elnevezést teljesen egyenértékűnek veszi az akkor még nagyon használatos «Congeria» rétegek fogalmával Hogy tényleg ezzel veszi azonosnak, kitűnik RoTH-nak a későbbi szavaiból is, midőn azt mondja, hogy «a pannóniai rétegek alatt a szármát és diluvium, mint fekii és fedő közt fekvő rétegcomplexust értem». Igaz, hogy szarmata és diluviális rétegek között vannak még a levantei emelet rétegei is és ha fölületesen nézi valaki a dolgot, akkor azt hiheti, hogy ROTH tényleg a levantei kor üledékeire is kiterjeszti a «pannóniai rétegek» elnevezését s hogy így HALAVÁTS-nak tényleg igaza van akkor, midőn azt mondja, hogy «az e névhez (pannóniai rétegek) fűződő fogalom tehát jóval tágabb amannál (pontusi rétegek)». Ha azonban látjuk, hogy ROTH a «Pannóniai (Congeria) rétegek» czímű fejezetben Melanopsis Martiniana FÉR., Mel. vindobonensis FUCHS, Mel. pygmaea PARTSCH., majd ezeken kívül Mel. impressa KRAUSS, Mel. Bouéi FÉR., Mel. Sturi FUCHS, Congeria triangularis PARTSCH , Cong. Partschi Cm., Cong, subglobosa PARTSCH., Cardium apertum MÜNST. stb. tartalmú, nem pedig vivipara-dús és így esetleg levanteinek tekinthető rétegeket tárgyal, hanem ugyanolyanokat, mint a minőkre én is alkalmaztam ez elnevezést pannóniai rétegek, akkor be kell látnunk, hogy ROTH a Kismarton vidéki plioczénről szólva, levantei rétegeket nem érthetett a «pannóniai rétegek» fogalma alatt. Különben hogy ROTH a pannóniai rétegek neve alatt 1 Természetrajzi Füzetek. I. köt. 111. lap. 1877. 2 Földtani Közlöny. XXIV. kötet. 28. lap. 1893.
