A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
147 Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. 26 Vannak azonban olyan példányaim is, melyeknél ez a felső él annyira gyenge, hogy csakis az eltérő fénytörés teszi láthatóvá, ezek a példányok a V. simplex FUCHS var unicincta új változatomhoz képeznek átmenetet. Minél erőteljesebb kifejlődésű ez a felső él, annál laposabban domborúak a kanyarulatok felül. Érdekes, hogy azok a példányok, melyeknél ez a felső él erőteljesebb kifejlődésű (léczszerűen kiemelkedő), mint FUCHS típusán, ezek inkább a felső-pannoniai emeletnek magasabb szintjeiben Köttsén, Tabon és Kurdon vannak meg. Vannak végre olyan példányaim is, melyeknél az erős él mellett, hol kívül, hol belül, még egy második élnek is van nyoma, ezek a V. simplex FUCHS var. polycincta nov. form.-hoz formálnak átmenetet. Az alsó él valamennyi példányomnál erős, léczalakúan kiemelkedő s mindkét oldalt alul gyenge barázdával határolt. A V. simplex FUCHS var. biciucta-\ ral közel rokon a V. lielicoides STOL., de ettől élesen elkülöníti az, hogy, amint STOLICZKA kitűnő ábráján is láthatni, a V. helicoides kanyarulatai alig érintkeznek, addig a V. simplex FUCHS var. bicincta-nlA kevéssé körülfogják egymást, továbbá, míg a V. simplex FUCHS var. bicincta laposan domborodó kanyarulatai felül majdnem teljesen egyenes síkot formálnak, addig a V. helicoides-né\ tölcsérszerűen bemélyednek. Lelethely: E faj eddigi ismereteink szerint a felső-pannoniai emeletnek Cong, triangularis és C. balatonica jellemezte szintjében jelenik meg. Én a tihanyi Fehérpart alsó (I.) rétegében 5, a középsőben (II.) 1 és a felsőben (III.) 35 példányát gyűjtöttem. Még sokkal gyakoribb Fonyódon, ahol a Fonyódhegy alsó rétegéből a szállodával szemben 285 példányát gyűjtöttem és a vasútállomás mögötti homokgödörben, tehát másodlagos fekvőkhelyen még kettőt. A túldunai rész magasabb C. spinicrista és C. rhomboidea jellemezte szintjében is el van terjedve a V. simplex FUCHS var. bicincta, bár nem olyan nagy mennyiségben, mint pl. Fonyódon a mélyebb szintben. így, amint már közöltem, megvan Kurdon (10 példány); újabban megtaláltam a köttsei és tabi hasonlókorú rétegekben is Tabon 64 típusos és 15 a V. simplex FUCHS var. polycincta-\\07. átmenetet formáló példányt, Köttsén pedig 2 típusos példányát gyűjtöttem. Míg a tihanyi Fehérpart alsó rétegéből (I.) való példányokon annyira gyenge a felső él, hogy alig látszik, addig a magasabb rétegekből Kurdról, Tabról és Köttséről való példányaimon igen erős ez a felső él, egyenlően erőteljes kifejlődésű mint az alsó. 4. Valvata simplex FUCHS var. polycincta LÖRENTHEY nov. form. (I. tábla, 17. ábra és III. tábla, 21. ábra.) 1894. Valvata octonaria BRUS. — BRUSINA: Aphanotylus. P. 242. 1902. » » » — BRUSINA : Iconographia moll. foss. Taf. XIII. Fig. 5—8. 1904. » » » — HALAVÁTS : Pontusi irodalom. 79. lap. A kis korong alakú ház négy lassan növekedő, egymást kevéssé körülfogó kanyarulatból áll. A kanyarulatok mind egy síkban fekszenek. A kanyarulatok felül laposak, alig domborúak, elég mély varrattal elkülönítettek. Az utolsó kanyarulat külső szélén erős léczalakú éllel díszített. Alul az utolsó kanyarulatnak körülbelül a közepén fut a köldököt határoló erős léczalakú él. Ettől az éltől kezdve a ház alsó része tölcsérszerűen bemélyed. Az alsó és felső léczalakú élet alul mindkét oldalt gyenge barázda szegélyezi. A háznak a felső és alsó él közötti oldali (marginális) része eléggé domború s 1—3 többé-kevésbbé erős éllel díszített, de nem10*
