A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
92 Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. 26 1892. Pupa (Pupilla) muscorum L.: — LÖRENTHEY: Adatok az erdélyi tőzegtelepek faunájához, 270. 272. 274. és 277. lap. 1902. Pupilla muscorum L. — WEISS ARTHUR : Balatonvidéki pleisztocén fauna. 17. lap. Ennek az egész Európában ma is és a diluviumban is elterjedt fajnak két példányát gyűjtöttem Öcsön, melyek teljesen egyeznek úgy a Magyarországban ma élő, mint a balatonmelléki diluviális példányokkal. Lelethely : Ennek a balatonmelléki pannóniai emeletből még eddig ismeretlen fajnak két kitűnő megtartású példányát gyűjtöttem Öcsön a falu keleti végén lévő föltárásban. 3. Pupa (Leucochila) Nouletiana DUPUY. 1850. Pupa Nouletiana DUR. — DUPUY: Journ. de Conchyl. P. 309. Taf. XV. Fig. 6. 1870—75. Pupa (Leucochila) Nouletiana Dui'. — SANDBERGER: Land- und Süsswasser-Conch. d. Vorwelt. P. 549. Taf. XXIX, Fig. 22. 1902. I^upa callosa HAL. (non REUSS.) — HALAVÁTS: Balatonmelléki fauna. 56. lap, III. tábla, 9 ábra. 1904. » » » » » — HALAVÁTS: Pontusi fauna. 126. lap. Ezt az édesvízi faciesben elterjedt szárazföldi fajt HALAVÁTS REUSS Pupa callosa-jávai azonosítja. Erre vonatkozólag BOETTGER OSZKÁR 1903 július 9-ikén hozzám intézett levelében azt írja: « Pupa callosa HAL. non REUSS ist nach Originalen aus HALAVÁTS' Hand = Leucochilus nouletianum (D UPUY )» és ugyanitt megjegyzi « Pupa öcsensis H AL . ist nach Originalen aus HALAVÁTS' Hand = Vertigo angustior J EFFR. var. Öcsensis HAL. » Lelethely: A felső-pannoniai emelet Cong, rhomboidea szintjének egykorú édesvízi facieséből említi HALAVÁTS Keneséről (Fancséroldal 1, 2. réteg.) NagyVázsonyból és Öcsről. Én Öcsön 5 példányát gyűjtöttem a fonyódi édesvízi szintben (4. sz. réteg) pedig egyet, mely bár hiányos ide kell vennem. XVII. Triptychia SANDBERGER (emend.) BOETTGER. A pnpidae-k családját faunámban a Pnpa-n kívül a Triptychia és Buliminus nem képviseli. A Triptychia nemet SANDBERGER állította föl 1870-ben, mint a Clausilia D RAP , alnemét, miután az ajkaknak csak három fogszerű lemeze van, egy a felsőés spirálislemez összenövéséből származik a «Mündungswand»-on, második az alsóés harmadik az orsóráncz (Spindel-Falte). Később BOETTGER mint önálló nemet elkülöníti a Clausilia-tó\, miután a clausilia-kra jellemző záródudorka (Schlossknöchelchen, Clausilium) a Triptychia-wk\ hiányzik. Ez teljesen kihalt nem, mely eddigi ismereteink szerint a felső-oligocentől a pliocenig élt s a pliocenben kihalt. Magyarország területéről eddigelé ismeretlen volt. Első képviselőjét a felső-pannoniai emeletből Triptychia Boettgeri nov. sp. néven itt vezetem be az irodalomba. 1. Triptychia Boettgeri nov. sp. E munkám befejezésekor több clausilia-szerű töredéket kaptam Fonyódról, melyeket kipreparálva az irodalomban történt összehasonlítás alapján a Triptychia ulmensis SANDBD-hez tartottam legközelebb állónak, miután azonban példányaim 1 SANDBERGER: Land- u. Süsswasser-Conch. d. Vorwelt. P. 461. T. XXIX. Fig. 18 (a táblán tévesen Clausilia grandis KLEIN-nak van írva).
