A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
56 Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. 26 kimossa, kiáztatja belőle az ungula-caprae búbrészeit, 1 a hullámok lekoptatják s keletkeznek a «kecskekörmök». Lelethely: Tihanyból a Gödrös aljából 32 példánynak a búbrészét preparáltam ki a kapott anyagból, melyek között egy párosteknőjű példány is van. 15. Congeria rlioniboidea M. HÖRNES. 1897. Congeria rhomboidea M. HÖRN. — ANDRUSSOV: Fossile u. lebende Drcissensidae. Pag. 227. Taf. X. Fig. 8—13. Resumé p. 49. 1902. Congeria Hilberi R. HOERN.? — LÖRENTHEY: Pannonische Fauna von Budapest. P. 288. 1904. » rhomboidea M. HÖRN. — HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 43. lap. Die Pannonische Fauna von Budapest czímű munkámban, midőn a stratigrafiai viszonyokról szólva az arácsi lelethelyről is megemlékeztem, az idetartozó egyetlen párosteknőjű kőbelet kérdőjellel a Cong. Hilberi R. HOERNES fajhoz vettem. Később azonban, midőn biztos meghatározás szempontjából példányomat a körülvevő konglomerátumból jobban kiszabadítottam, kitűnt, hogy alakomat legczélszerűbb a Cong, rhomboidea gyűjtőnévvel megjelölni, miután mint kőbélen nem látszanak a jellegek annyira tisztán, hogy biztosan meg lehetne állapítani, miszerint alakom a typusos rhomboidea-hoz vagy az ettől utólag 1901-ben R. HoERNES-től elkülönített Cong. Hilberi vagy Cong. Oppenheimi újabb fajokhoz vagy változatokhoz (varietas) tartozik-e. Lelethely: A felső-pannoniai emelet e jellemző fajának csak egy párosteknőjét gyűjtöttem az arácsi konglomerátumban. Ez egyszersmind az egyedüli faj, mely a balatonmelléki pannóniai képződményeken belül a congeria-k «Rhomboidae» csoportját képviseli. 16. Congeria Mártonfii LÖRENT. var. pseudoauricularis LÖRENTHEY. 1893. Congeria pseudoauricularis LÖRENT. — LÖRENTHEY: Adatok Szilágymegye és az erdélyi részek alsó-pontusi lerakodásainak ismeretéhez. Orvos-term. tud. Értesítő 1893. évfolyam. II. Term. tud. szak. 207. lap, IV. tábla, 8. ábra. 1897. Dreissensia pseudoauricularis LÖRENT. — ANDRUSSOV: Dreissensidae. Pag. 246. Fig. A—D im Text és Resumé. Pag. 53. 1902. Congeria Mártonfii LÖRENT. var. pseudoauricularis LÖRENT. — LÖRENTHEY: Pannonische Fauna von Budapest. Pag. 167. Taf. X. Fig. 19—20. 1903. Congeria Mártonfii LÖRENT. var. pseudoauricularis LÖRENT. — LÖRENTHEY: A szarmata és pannóniai képződményeket áthidaló rétegek Magyarországon. 62. lap. A subglobosa alakú (subglobosae) congeria-kat faunámban egyedül e faj képviseli, mely az alsó-pannoniai emeletnek a Cong, ornithopsis BRUS.-al egyetemben legjellemzőbb kövülete. A faj típusát a Balatonmellékén nem gyűjtöttem, a var. pseudoauricularis-X is csak a Peremartonból kapott melanopsisokból preparáltam ki. Lelethely: A Balatonmellékéről eddig ismeretlen volt az alsó-pannoniai emeletnek ez elterjedt faja, melynek Peremartonból 7 példányát ismerem. 1 H.\LAYÁTS-nak arra a megjegyzésére (Balatonmelléke 26. lap), mintha a tőlem BudapestRákosról (Palaeontographica. Bd. XLVIII. (s nem XLVII.) Congeria ungula-caprae néven leírt alakok a Cong. Hömesi BRUS. fajhoz tartoznának, más értekezés keretében fogok válaszolni, ahol a magyarországi congeriá-kkal részletesebben fogok foglalkozni. Most csak arra óhajtok figyelmeztetni, hogy az én budapesti példányaim szabálytalanul háromszögnek, míg a C. Hömesi körvonalai majdnem egyenszárú háromszöget formálnak. Különben utalok ábráimra és ANDRUSOV dreissensidae monográfiájának VI. tábla 1—3. ábrájában közölt C. Hömesi rajzára, melyeknek összehasonlításából kitűnik a különbség.
