A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
57 Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. 26 II. Dreissensia VAN BENEDEN. A di-eissensia nem, amint arra már többször reámutattam, eddigi ismereteink szerint Magyarországnak csakis a felső-pannoniai emeletéből ismeretes és pedig e képződmény rétegeiben fölfelé haladva fogy a congená-k s nő a dreissensiá-V. száma úgy, hogy míg az alsó-pannoniai emeletben csakis a congeria, a felsőben a congeria, dreissensia és dreissensiomya, addig a levanteiben már csakis a dreissensia van meg. A balatonmelléki alsó-pannoniai emeletből nem ismerünk dreissensia-1; a felsőben azonban képviselve van az ANDRUSOV-tól fölállított mindkét csoport a carina ta-k és rostri formes-ek csoportja. A carina ta-k csoportját a következő három faj képviseli, úgymint ts Dreissensia Dobrei BRUS., mely a felső-pannoniai emeletnek valamennyi szintjéből ismeretes, bár sehonnan sem túlnagy mennyiségben; a Dr. marmorata BRUS., mely csakis a balatonmelléki felső-pannoniai emelet Cong, triangularis és C. balatonica jellemezte középső szintjéből ismeretes és a Dr. serbica BRUS., mely a Cong, triangularis és C. balatonica jellemezte szintben is megvan, de kifejlődésének tetőpontját a magasabb Cong, rhomboidea és C. spinicrista jellemezte szintben éri el. A rostriformis dreissensiák csoportját két faj és egy változat képviseli, úgymint a Dr. auricularis F UCHS , mely a felső-pannoniai emeletnek Cong, triangularis és C. balatonica, valamint C. rhomboidea jellemezte szintjében egyaránt megvan; de míg a Cong, triangularis szintjében a Dr. auricularis var. simplex F UCHS van túlsúlyban, addig a magasabb C. rhomboidea szintben a típusos auricularis uralkodik. A harmadik Dr. minima LÖRENT. csakis a Cong, rhomboidea és C. spinier is ia-va\ jellegzett szintben van meg, de itt is ritka. A dreissensia-k közül tömegesen csakis a Dr. serbica és Dr. auricularis fordul elő, a többinek nincs nagyobb szerepe. HALAVÁTS a Balatonmellékéről négy dreissensia-fajt említ: a Dr. Dobrei BRUS., Dr. Sabbae BRUS., Dr. serbica BRUS. és Dr. auricularis F UCHS stb. Én ezek közül csak a Dr. Sabbae-t nem találtam meg, gyűjtöttem azonban a BRUSINA-ÍÓI Keneséről ábrázolt Dr. marmorata fajt és egy újat, a Dr. minima LÖRENT.-t. így összesen öt fajt ismertetek. 1. Dreissensia Dobrei BRUSINA. 1902. Dreissensia Dobrei BRUS. — BRUSINA: Iconographia. Taf. XXI. Fig. 58—63. 1902. » » » — HALAVÁTS: Balatonmelléki pontusi fauna. Pag. 29. 1904. » » » — HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 49. lap. E kis faj még leírva nincsen, csak BRUSINA Iconographiájában lerajzolva s egyelőre Dobrei-nek elkeresztelve. Én is egyelőre e néven említem. Lelethely: BRUSINA Keneséről rajzolja le, HALAVÁTS a Balatonmellékének több pontjáról említi, úgy a C. balatonica és C. triangularis tömeges föllépésével jellemzett alsóbb szintből, mint a felsőbb édesvízi faciesből. HALAVÁTS említi a tihanyi Fehérpart uniós rétegéből is. Én a Fehérpart alsó (I.) szintjéből 10 töredékes és 2 ép példányát, az uniódús középső (II.) szintből pedig 17, BRUSINA rajzaival jól egyező, példányát gyűjtöttem. Ugyancsak a Fehérpart felső (III.) rétegében is gyűjtöttem 17 különböző fejlettségi fokon levő példányt, valamint a
