A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
51 Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. 26 6. Congeria Doderleini BRUSINA. 1902. Congeria Doderleini BRUS. — LÖUENTHEY: Pannonische Fauna von Budapest. Pag. 150, Taf. X, Fig. 16—18. (Lásd ugyanott az előző irodalmat.) 1903. Congeria Doderleini BRUS. — LÖRENTHEY: A szarmata és pannóniai képződményeket áthidaló rétegeknek egy classicus lelethelye Magyarországon ; Földt. Közi. XXXIII. köt. 62. lap. 1904. Congeria Doderleini BRUS. — HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 38. lap. Ennek az alsó-pannoniai emeletből ismert fajnak eddigelé csakis Tinnyén gyűjtöttem példányait s így a Balatonmellékéről teljesen ismeretlen volt. Újabban a Peremartonból kapott anyagból sikerült néhány fiatal, a Tinnyéről ábrázolt (IX. tábla, 10. és 11. ábra) példányaimmal teljesen egyező példányt kipreparálnom. Lelethely: E ritka fajnak a peremartoni alsó-pannoniai emeletből két példányát gyűjtöttem. 7. Congeria bipartiia BRUSINA. 1897. Dreissensia bipartiia BRUS. — ANDRUSOV: Dreisscnsidae Eurasiens. Pag. 301, Tat. XVI, Fig. 31—32. Resume, p. 68. 1902. Congeria bipartita BRUS. — BRUSINA : Iconographia. Taf. XX, Fig. 36. 1904. » » » — HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 36. lap. Míg az előző hat congeria-faj a mytiliformis conger iá-k csoportjába tartozik, addig ez érdekes kis fajt, miután a mellső perem is ki van fejlődve, és egyéb jellegei alapján is, a modioli form es c o n g e r i á-khoz kell beosztani; bár példányaim alapján nem tudtam arról meggyőződni, hogy e faj valóban congeria-e, vagy dreissensia, daczára annak, hogy fogyatékos példányaimon a búbrész megvan. E sajátos kis faj még nincs leírva, csak BRUSINA ábrájából ismerjük. Én három a BRUSINA rajzával teljesen egyező töredékes példányt gyűjtöttem a tihanyi Fehérpart felső (III.) szintjében és 2 töredékes példányt az itteni alsó (szintben). Lelethely: A tihanyi Fehérpart felső (III.) rétegéből 3 példányt, az alsóbból pedig két töredékes példányt gyűjtöttem, melyeket azonban szintén ide vagyok hajlandó venni. 8. Congeria Czjzeki M. HÖRNES. 1897. Congeria Czjzeki M. HÖRN. — ANDRUSOV: Dreissensidae. Pag. 196. (Resume 42.) Taf. IX, Fig. 14 — 16. (Lásd ugyanitt az előző irodalmat.) 1904. Congeria C'zjzeki M. HÖRN. — HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 37. lap. Ennek az aránylag ritka modiolaformájú fajnak a Balaton távolabbi mellékéről, északról, Kúpról ismerjük példányait, én ugyancsak a Balatontól északra levő Beréndről és az Uzsa-majortól kaptam fogyatékos példányait. Van egy fiatalabb példánynak búbrésze, mely minden tekintetben teljesen egyezik ANDRUSSOV és HÖRNES MÓR ábrájával, a legtöbb példányom azonban ennél fejlettebb, nagyobb és majdnem még egyszer olyan domború. Van egy töredékes búbrész is az anyagomban, mely annyira hasonlít a Congeria zagrabiensis BRUS. fajhoz, hogy eleinte annak lettem volna hajlandó venni. A fejlett domború példányokon feltűnően erős és mellfelé álló a kanálszerű mellső lábizomágy (Apophysis). A hátsó mező (Dorsalfeld) igen keskeny ezeknél is. Lelethely : Egy fogyatékos példányát kaptam e fajnak Beréndről, Veszprémmegyéből és két töredékét a Tapolcza és Sümeg közötti Uzsa-major melletti tégla4«
