A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Halaváts Gyula: A balatonmelléki pontusi korú rétegek faunája
A balatonmelléki / l ontusi korú rétegek faunája.. 126 Pyrgula bicarinata BRUS. Pyrgula (Micromelania) laevis FUCHS » (Micromelania) Schwabenaui Melanopsis Boettgeri HALAV. FUCHS » decollata STOL. Planorbis inornatus BRUS. d) Kenesén, az Itató-árokban, az előbb említett réteg fedőjében egy másik fossziliás réteg van, mely azáltal van jellegezve, hogy benne a Vivipara Sadleriből fejló'döttnek hitt Vivipara Lóczyi gyűjthető. Ezt a vivipara-fajt tartalmazza továbbá Kenesén a Csittény-hegy és nem messze ettől az Akarattya-puszta alatti «alsó réteg»-nek jelzett fossziliás rétegek, miért is e három, különben is egymástól nem messze levő lelőhelyet, illetőleg réteget egykorúnak veszem. Ennek a negyedik alcsoportnak faunája a következő fajokból áll: Congeria balatonica PARTSCH » triangularis PARTSCH » Neumayri ANDR. » dactylus BRUS. Dreissensia Dobrei BRUS Dreissensiomya Schröckingeri FUCHS Unió Halavdtsi BRUS. Limnocardium apertum MÜNST. decórum FUCHS Neritina (Neritodonta) radmanesti FUCHS Valvata balatonica ROLLE » simplex FUCHS » (Aphanotylus) Fuchsi BRUS. Vivipara Lóczyi HALAV. Bythinia margaritula FUCHS » proxima FUCHS Pyrgula bicarinata BRUS. » (Micromelania) Schwabenaui FUCHS Pyrgula (Micromelania) laevis FUCHS » » radmanesti FUCHS Pyrgula (Prosothenia) Bielzi BRUS. Melanopsis gradata FUCHS > pygmaea PARTSCH » oxyacantha BRUS » Entzi BRUS. » (Lyrcaea) caryota BRUS. » » cylindrica STOL. Planorbis varians FUCHS » inornatus BRUS. » Kimakowiczi BRUS. Chara-magvak. e) Tihanyon, a Fehérpart felső (uniós) rétegéből nem gyűjtöttük ugyan a Congeria balatonicá-t s a benne előforduló Vivipara cyrtomaphora sem a típusos alak, hanem variálása, mindazonáltal e réteget azon oknál fogva, mert e réteg faunája (1. a 10. lapon) javarészben azokból a fajokból áll, melyeket az előzőkben fölsoroltam: még a congeria ba/atonica-szmthez sorozom, s felső határrétegnek tekintem, melyben már észrevehető az elegyes víznek kezdődő kiédesedése, mely — mint nyomban látni fogjuk — a következő rétegcsoportban teljesen érvénybe lép. FUCHS T. és BRUSINA S. a fentebb fölsorolt fajokon kívül úgy Tihanyról, mint Keneséről még néhány fajt ír le, melyeket nekünk nem sikerült megtalálni; sem pedig — miután pontos lelőhelyük nincs megnevezve — a fentebbi alcsoportokba nem sorozhatom be. Ezen, valamint a nagy valószínűséggel később előkerülő fajok (mert hisz a lelőhelyek kiapadhatlanok újabb alakokban) szaporíthatják ugyan a felsoroltak számát, de hogy a megrajzoltam sztratigrafiai képet lényegesen módosítanák, nem tartom valószínűnek. A fosszilis fajoknak az a társasága, mely a Balaton mellékén a Congeria ungula caprae és C. balatonica jellegezte rétegcsoport lerakodása idejében együtt élt, arról tanúskodik, hogy ezen időben e helyen elegyes víz töltötte ki a medenA Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I. köt. 1. rész. 5
