A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Halaváts Gyula: A balatonmelléki pontusi korú rétegek faunája
66 A balatonmelléki / lontusi korú rétegek faunája.. 126 ezét. Az a tény, hogy e társaságban olyan génusok, mint az unió, vivipara, melanopsis, a chara — melyek ma édesvízben élnek — is szerepelnek, korántsem bizonyítanak az édesvíz mellett, mert hisz rég bebizonyított tény az, hogy ezeknek a génusoknak az alkalmazkodási tehetségűk nagy s a régibb geologiai korokban inkább az elegyes, mint az édesvízben éltek. De az elegyesvíz mellett bizonyít az a tény is, hogy a következő rétegcsoportban, a mikor már a pontusi tó vize teljesen kiédesedett, az unió és vivipara-genus egyáltalában nem szerepel a faunában, a melanopsisok közül is csak a kis, egyszerűbb alakok mennek át Hogy pedig e rétegek a neogén szisztéma pontusi korában (ülepedtek le, az — azt tartom — ma már kétségbe nem vonható tény, és mindaddig, míg a pontusi kornak, mint geologiai korszaknak érvénye fönnáll, a jövőben sem fog kétség tárgya lenni. Ily viszonyok között nem tarthatom szerencsésnek NEUMAYR M.-nak azt a tettét, hogy a Balaton mellékén előforduló vivipardkat beosztotta a szlavóniai levantei korú viviparákról fölállított fejlődési sorozatokba, s létrejött a filius ante pater. Bizonyára, ha ismeri és tekintetbe veszi a fajoknak azt az összeségét, melyeknek társaságában e viviparák éltek, geniális műve ettől a nagy hibától ment marad, s az a nagy fény, mely művének a szlavóniai levantei korú faunák tanulmányából kisugárzik, nem vet olyan sötét árnyékot is. Ép ilyen tévedés az, melyet < az Erdgeschichte» czímű műve II. k. 534. lapján ennek következtében mond, hogy t. i. a Balaton mellékén is terült el levantei korú tó. Ezt sem az előző, még kevésbbé az azóta tett részletes tanulmányok semmivel sem támogatják, sőt inkább tagadásba veszik. 4. Az elébb tárgyalt, Congeria balatonica által jellegzett rétegcsoport fedőjében lerakódott rétegsorozatot igen szépen Kenesén, a Fancséroldal függélyesen lemetszett falában találjuk- föltárva. Itt vékonyabb meddő rétegektől egymástól elválasztva több fossziliás réteg van, melyeknek faunája egymáshoz igen hasonlít. Megtaláljuk e rétegek között a balatonmelléki pontusi korú üledék felső részében jelentkező szenes réteget is. A Fancséroldal rétegeinek faunájával megegyező faunákat zárnak magukba azok a fossziliás rétegek, melyekből Balatonfő-Kajáron, a helység szélén, a pinczék mögötti leásásban, az Akarattya-puszta alatti szenes rétegből, a Déli Vasút aligai bevágásában gyűjtöttünk, miért is mindezeket egykorú üledéknek tartom, s egy csoportba foglalom. E csoport faunája a következő fajokból áll: Congeria Neumayri ANUR. Dreisseusia Dobrei BRUS. Auodonta sp. Limnocardium decorum FUCHS » Vutskitsi BRUS. Pisidium Krambergeri BRUS. Neritina (Neritodonta) radmanesti FUCHS Valvata helicoides STOL. fossaruliformis BRUS. » (Aphanotylus) Fuchsi BRUS. Bythinia margariUda FUCHS proxima EUCHS 1-lydrobia (Emmericia) canahcidala BRUS. » (Prosothenia) sepulcralis BRUS. Melanopsis Boettgeri. HALAV. » gradata FUCHS » pygmaea PARTSCH » oxyacantha BRUS. » Entzi BRUS. Límnaea kenesense HALAV.
