A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Halaváts Gyula: A balatonmelléki pontusi korú rétegek faunája
A balatonmelléki pontusi korú rétegek faunája. 51 G ENUS: Pl an or bis G UETTARD. Planorbis various FUCHS. 1870. Planorbis varians n. sp. — F UCHS TH.: Die Fauna d. Congerienschichten v. Radmanest; Jahrb. d. k. k. g. R.-Anst. Bd. XX, p. 345, Taf. XIV, fig. 1—3. 1870. — F UCHS TH.: Die Fauna d. Congerienschichten von Tihany, am Plattensee; Jahrb. d. k. k. g. R..Anst. Bd. XX, p. 533. 1870—75. — — — S ANDBERGER F.: Die Land- und Süsswasser-Conchylien der Vorwelt, p. 699, Taf. XXXII, fig. 11. Számos példányát gyűjtöttük a középső-pontusi rétegekben Tihanyon, az Echó és Nyársashegy alatti szakadékban s a Fehérpart felső rétegében; Kenesén az Itatóárok felső részében és a Csittényhegy alatt; végül Túron a Karádra vivő úton. Planorbis tenuis FUCHS. 1870. Planorbis tenuis n. sp. — FUCHS TH. : Die Fauna der Congerienschichten von Tihany, am Plattensee; Jahrb. d. k. g. R.-Anst. Bd. XX, p. 533, Taf. XX, fig. 15—18. 1902. — — — BRUSINA S.: Iconogr. mollusc, foss. in tell. tert. Hungáriáé, Croatiae etc. Tai). III, fig. 52-55. Tihanyon a Nyársashegy alatti szakadékból, továbbá Tur és Köttse fossziliás rétegéből került elő néhány példánya. Planorbis inornatus BRUSINA. 1902. Planorbis inornatus n. sp. — BRUSINA S.: Iconogr. mollusc, foss. in teli. tert. Hungáriáé, Croatiae etc. Tab. III, fig. 49 — 51. Több-kevesebb példányát gyűjtöttük Tihanyon a Gödrös felső rétegéből, az Echó és Nyársashegy alatti szakadékból, a Fehérpart alsó és felső rétegéből és Kenesén a Balaton partján s az Itató-árok felső részén. Planorbis Kimakowicsi BRUSINA. 1894. Planorbis Kimakoviczi n. sp. — BRUSINA S. Note praelim. s. 1. gr. d. Aphanotylus; Glasn. hrvt. narav. dr. God. VI, p. 243. 1902. BRUSINA S.: Iconogr. mollusc, foss. in tell. tert. Hungáriáé, Croatiae etc. Tab. IV, fig. 12—14. Háza lapos, nyomott, korongalakú, öt mérsékelten növekedő kanyarulatból áll, melyeket határozott varrat választ e] egymástól. A kanyarulatokat a peremen spirálisan lefutó él két részre osztja: a felső domború s spirális vonalozással és széles, tompa, sarló alakú redőkkel van diszítve; míg alsó része homorú és tág köldökű, sekélyen bemélyedő tölcsért képez, melyben valamennyi kanyarulat látszik. A ferdén helyezkedett nyílás félhold alakú, melybe az előző kanyarulat pereme benyúlik. Ajkai élesek. A legnagyobb példány átmérője 5'5 ™/m Vörös-Berényen a Fűzfő-major melletti mély útból egy, Kenesén pedig a Csittény-hegy alatti fossziliás rétegből öt példányát gyűjtöttük. 4*
