A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Halaváts Gyula: A balatonmelléki pontusi korú rétegek faunája
52 A balatonmelléki / lontusi korú rétegek faunája.. 52 Planorbis cornu BRONGNIART. 1810. Planorbis cornu BRONGNIART: Ann. du musée d'hist. natúr. T. XV, p. 371, lab. XX, fig. 6. 1869. — — — N EUMAYR M.: Die Dalmatinischen Süsswassermergel ; Jahrb. d. k. k. geol. R.-Anst. Bd. XIX, p. 366, Taf. XII, fig. 21. (L. itt a többi előző irodalmat és a szinonimákat.) 1870. — — — F UCHS TH.: Die Fauna der Congerienschichten von Kup bei Pápa; Jahrb. d. k k. g. R.-Anst. Bd. XX, p. 542. Számos, többé-kevésbbé jól föntartott példányát gyűjtöttük a balatonmelléki pontusi rétegekben, jelesen: Vörös-Berényen a Fűzfő-major melletti mély útban (hol még ritka); Kenesén a Fancséroldal 2 és 3. sz. rétegéből; Nagy-Vázsonyon; Öcsön a tufás agyagból. Planorbis bakonicus n. sp. III. tábla, 2. ábra. Háza lapos, korongalakú, 4—5 mérsékelten növekedő kanyarulatból áll, melyeket mély varrat választ el egymástól. A kanyarulatok alul-felül meglehetősen domborúak, peremük is lekerekített. Alul tág, lapos tölcséralakú a köldöke, melyben valamennyi kanyarulat látszik. Felszínét csakis a meglehetősen erős növedékvonalak borítják. Szája ferdén helyezkedett, ovális alakú, melybe az első kanyarulat benyúlik. Ajkai élesek. Uj alakunk domború kanyarulatainál fogva mindegyik eddig ismert planorbistól különbözik, s jól megkülönböztethető tőlük. A lerajzolt középnagyságú pédány átmérője 5 ™fm. vastagsága 1 "%. Számos példányát gyűjtöttük a balatonmelléki felső-pontusi emelet édesvizi fáciesét képviselő rétegében, jelesen Kenesén a Fancséroldal 1. és 2. sz. réteg közötti kék agyagrétegében, a 2. rétegből; Balatonfó'-Kajáron a Déli Vasút aligai bevágásában, Nagyvázsonyon (a hova való a lerajzolt példány is) és Öcsön. Planorbis Krambcrgcri n. sp. III. tábla, 3. ábra. Háza lapos, korongalakú, egy síkban tekerődő, öt lassan növekedő kanyarulatból áll, melyeket mély varrat választ el egymástól. Felső és alsó részén egyformán sekély tányéralakú, s mindkét oldalon az összes kanyarulatok látszanak. A kanyarulatok felső és alsó oldala lapos és pereme is az, sima, növedékvonalai alig észrevehetők. Nyílása ferdén helyezkedett, szögletein lekanyarított négyszög, melynek belső részét az előző kanyarulat alkotja. Ajkai élesek. Uj fajunk az eddig ismert pianorbisok közül egyikhez sem áll közel, s könynyen felismerhető. A lerajzolt példány átmérője 3 wlm.