A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Halaváts Gyula: A balatonmelléki pontusi korú rétegek faunája

A baiatonmeliéki pontusi korú rétegek faunája. 49 Melanopsis (Lyrcaea) Alartiniana FKRUSSAC. 1823. Melanopsis Martiniana 11. sp. — FKRUSSAC M.: Monogr. du genre Melanopsis, pag. 26, tab. II, fig. 11—13. 1856. — H ÖRNES M.: Die foss. Mollusc, d. Tertiär-Becken von Wien; Abh. d. k. k. g. R.-A. Bd. III, p. 594 (pro parte), Taf. XLIX, fig. 1—6, 9 (excl. fig. 7). 1870 —75. — — — SANDBERGER F.: Die Land- und Süsswasser-Conchylien der Vorwelt, p. 686, Taf. XXXI, fig. 9 (excl. fig. 10). 1871. — FUCHS TH.: Über die sogen, chaotischen Polvmorphysmus; Verh. d. k k. zool.­botan. Gesellsch. Bd. XXII, p. 3, Taf. I, fig. 2—12. 1877. — — — FUCHS TH. in KARRER F.: Geologie d. K. Franz Josefs Hochquellcn-Wasserleitung ; Abh. d. k. k. g. R.-Anst. Bd. IX, p. 368, Taf. XVI, fig. 4. Vörös-Berényen, a Fűzfő-major feletti dombon gyűjtötte dr. LÓCZY L. néhány példányát ezen, az alsó-pontusi emeletben gyakori és elterjedt fajnak. Melanopsis (Lyrcaea) Petrovici BRUSINA. 1870. Melanopsis Aquensis GRAT. — F UCHS TH.: Die Fauna der Congerienschichten von Tihany am Plattensee; Jahrb. d. k. k. g. R.-Anst. Bd. XX, p. 538, Taf. XX, fig. 1. 1902. Lyrcaea Petrovici n. sp. — BRUSINA S.: Iconogr. mollusc, foss, in teli. tert. Hungáriáé, Croatiae etc. Tab. V, fig. 17—20 et tab. XXIX, fig. 3—4. Háza hosszúkás tojásdad alakú. Kanyarulatainak számát bajos megmondani, miután mindegyik példányon a spira felső része le van horzsolva. Spirája hegyes, kurta, az utolsó kanyarulat a ház magasságának 2/ 3-át teszi. A varrat alatt többé­kevésbbé határozott tompa párkány van, alatta sekély behorpadás, aztán gyenge ívben ereszkedik le az alapi részhez. A kanyarulat felülete sima, s csak erősebb­gyengébb növedékvonalak láthatók rajta. Nyílása aránylag kicsiny, felül kicsúcso­sodó tojásdad alakú, a belső ajak vastag callusként borul az orsóra, a külső éles, csorgója széles, kurta. Eléggé gyakori Tihanyon a Gödrös alsó rétegében, míg ellenben Vörös­Berényen a Fűzfő-major melletti mély útban és Kenesén a Balaton partján levő fossziliás rétegből csak 1—1 példánya került elő. Melanopsis (Lyrcaea) caryota BRUSINA. 1902. Lyrcaea caryota n. sp. — BRUSINA S.: Iconogr. mollusc, foss. in teli. tert. Hungáriáé, Croa­tiae etc. Tab. V, fig. 21—25. Háza hengeralakú. Kanyarulatainak számát nem tudhatni meg, mert a spira le van koptatva. Spirája hegyés, alacsony. Az utolsó kanyarulat a ház 3! i részét teszi ki. A kanyarulatok felső részén, a varrat alatt elmosódott párkány van, s ez alatt sekély beöblösödés, különben felülete sima, növedékvonalai gyengék. Nyílása aránylag kicsiny, felül kicsúcsosodó tojásdad alakú, a belső ajak erősen megvasta­godott, külső ajka éles, csorgója széles. Számos példányát gyűjtöttük Tihanyon az Echó alatti árokban s a Fehérpart felső rétegéből; Kenesén a Balaton partján, az Itató-árok felső részén és a Csittény­hegy aljában; Balatonfő-Kajáron az Akarattya-puszta alsó homokrétegéből. A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I. köt- 1. rész. 4

Next

/
Thumbnails
Contents