A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Halaváts Gyula: A balatonmelléki pontusi korú rétegek faunája
48 -A balatonmelléki pontusi korú rétegek faunája. Melanopsis oxyacantha BRUSINA. 1902. Melanopsis oxyacantha n. sp. — BRUSINA S.: Iconogr. mollusc, foss. in teli. tert. Hungáriáé, Croatiae etc. Tab. VII, fig 6—7. Háza zömök, kúpalakú, 6—8 hirtelen növekedő kanyarulatból áll. Spirája hegyes és körülbelül akkora, mint az utolsó kanyarulat magassága. Az első két kanyarulat sima, a következőket sűrűn tüskék borítják, mely tüskék később gyérülnek, úgy hogy az utolsó kanyarulaton számuk lényegesen megfogyott s nagy közökben jelentkeznek. Nyílása felül kicsúcsosodó tojásdad, belső duzzadt kallusként borítja az orsót, külső ajka éles. Csorgója széles, kissé hátragörbült. Több-kevesebb példányát gyűjtöttük: Tihanyon az Echó alatti árokban; Vörös-Berényen a Fűzfő-major melletti mély útban; Kenesén az Itató-árok felső részén, a Fancséroldal 2. és 3. sz. rétégéből, a Csittény-hegy alján; Balatonfő-Kajáron a pinczék mögötti Ieásásban és a Déli-Vasút aligai bevágásában. E faj függélyes elterjedése tehát a balatonmelléki pontusi korú rétegekben nagy, miután úgy a középső, mint a felső osztályban előfordul. Melanopsis Entzi BRUSINA. 1894. Melanopsis Entzi n. sp. — BRUSINA S.: Note prelim, s. 1. gr. des Aphanotylus; Glasn. hrv. narav. dr. God. VI, p. 242. 1902. — — — BRUSINA S.: Iconogr. mollusc, foss. in tell. tert. Hungáriáé, Croatiae etc. Tab. VI, fig. 34—37. Háza kúpalakú, 7—8 többé-kevésbbé hirtelen növekedő kanyarulatból áll, minek következtében termete majd karcsúbb, majd zömökebb. Spirája hegyes, rendszerint nagyobb, mint az utolsó kanyarulat magassága. A felső kanyarulatok a varrat mentén kissé behorpadtak, mely alatt a kanyarulat közepén tompa gerincz van. Az utolsó kanyarulaton e tompa gerincz alatt, az alapi részen még egy tompa gerincz fut vele párhuzamosan, s a kettő között a kanyarulat majdnem egyenes. E két gerinczen nagyon szabálytalanul többé-kevésbbé erős, közelebb-távolabb helyezkedett tompa bütykök jelennek meg, melyek a felső kanyarulatokon egyeseknél sűrűbben is jelentkeznek. Egyeseknél az utolsó kanyarulaton fellépő bütykök össze is olvadnak tompa szabálytalan bordákká. Általában a ház díszítése nagyon variál. Nyílása felül kicsúcsosodó tojásdad alakú, belső ajka megvastagodva fedi az orsót, a külső éles, csurgója kurta, hátra görbülő. Számos példányát gyűjtöttük: Vörös-Berényen a Fűzfő-major melletti mély útban; Kenesén az Itató árok felső részén, a Csittényhegy alatt, a Fancsér-part 2. és 3. sz. rétegéből. BRUSINA Tihanyról is említi. Melanopsis praemorsa LINNÉ sp. 1758. Buccinum praemorsum LINNÉ: Syst. Nat. ed. X, p. 740. 1897. Melanopsis praemorsa L INNÉ . — BRUSINA S.: Matér. p. 1. fauné malac, néogéne de la Dalmatie, de la Croatie etc., p. 9, tab. V, fig. 27—29. E faj egy példányát LÓCZY L. gyűjtötte Vörös-Berényen, a Fűzfő-major melletti mély út fossziliás rétegéből.
