A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Halaváts Gyula: A balatonmelléki pontusi korú rétegek faunája
A balatonmelléki / lontusi korú rétegek faunája.. 38 1864. Vivipara Sadleri PARTSCH. — F RAUENFELD G.: Verzeichn. d. foss. u. leb. Arten d. Gattung Paludina Lmk.; Verh. d. zool.-botan. Gesellsch. in Wien, Bd. XIV, pg. 643. 1870. — F UCHS TH.: Die Fauna d. Congerienschichten von Tihany am Plattensee; Jahrb. d. k. k. g. R.-Anst. Bd. XX, pg. 534. 1875. NEUMAYR M. U. PAUL C. M.: Die Congerien- u. Paludinenschicht. Slavoniens u. d. Faunen; Abh. d. k. k. geol. R.-Anst. Bg. VII, pg. 59, Taf. V, fig. 18 (excl. Taf. V, fig. 17, 19—21). 1883. — B RUSINA SP.: Die Fauna der Congerienschichten von Agram, in Kroatien; Beitr. z. Palaeont. Öst.-Ung. Bd. III, pg. 166, Taf. XXX, fig. 12. PARTSCH PÁL a Tihanyról kapott fossziliák között paludinát is sorol föl (Verst. Ziegenklauen pag. 100), melyet ekkor föltételesen a P. lenta-vs.\ azonosít, később azonban ennek a P. Sadleri nevet adta, de le nem írta, se le nem rajzolta. Azontúl egy jó darabig minden sima vivipara ez alatt a név alatt szerepelt, mígnem BRUSINA és NEUMAYR ki nem mutatták, hogy az e név alatt fölsorolt alakok javarésze más fajokhoz tartozik, s — úgyszólván — csak azokat az alakokat mondták valódi V. Sadleri-nek, mely Tihanyon, Kenesén, Zala-Apátin, tehát a Balaton mellékén fordul elő. Úgy hogy e faj "locus classicusa» Tihany. A balatonmelléki lelőhelyeken: Tihanyon, Kenesén gyakori sima viviparák azonban oly igen különböznek egymástól, hogy terjedelmes sorozatát állíthatni össze, melyek a variálás lassú átmenetét tüntetik föl E sorozat egyik végén karcsúbb, kúpos-, másik szárnyán zömök, hengeres termetű alakok állnak, közbül olyanok, melyek majd az egyik, majd a másik végalakhoz közelednek. E végalakok közül a zömök hengeres termetű, lépcsőzetes spirájúaknak BRUSINA a V. cyrtomaphora nevet adta, s így a PARTSCH-tól kapott V. Sadleri nevet a karcsúbb, kúpos termetű alaknak kell lefoglalni. Nem az első eset, hogy elegyes vízben élő molluskák egy-egy termőhelyen annyira variálnak, hogy az alakokból összerakható sorozat két végtagja külön nevet kapott. A mi annál jogosultabb, mert a két végtag más, sokszor távol levő lelőhelyen egyedül, minden átmeneti alak nélkül előfordúl. így — esetünkben — a V. Sadleri Radmanesten (Krassó m.), 1 míg a V. cyrtomaphora a Fonyód-hegy aljában. De a balatonmelléki középső-pontusi rétegekben is a V. Sadleri egyedül fordul elő a mélyebb szintben, Tihanyon a Gödrös felső rétegében, az Echó és Nyársashegy alatti szakadékban s Szántód-pusztán, míg a valamivel magasabb szintet képviselő Vörös-Berényen a Fűzfő-major melletti mély útban és Kenesén a Balaton partján föltárt rétegekből (a hova való a lerajzolt két példány is) a V. cyrtomaphorával együtt található. 1 F UCHS T., ki a radmanesti faunát földolgozta (Jahrb. d. k. k. g. R.-Anst. Bd. XX, p. 343), fölsorol viviparákat is, melyről később, 1882. jan. 31-én kelt, hozzám intézett levelében azt mondja, hogy ezek Romániából valók s nem tartoznak a radmanesti faunához. Néhai A DDA KÁLMÁN m. k. osztálygeologus 1898-ban Radmanest környékén folytatva a részletes földtani fölvételt, újabb lelőhelyeket fedezett föl Radmanesten, s az egyik helyről, a Kis-árokból egyéb, Radmanestről ismert fossziliákkal V. ÓW/er/'-házakat is gyűjtött, úgy hogy e fajnak ott való előfordulása most máikétség tárgya nem lehet. Mit különben már F UCHS sejtetni enged.
