A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Halaváts Gyula: A balatonmelléki pontusi korú rétegek faunája
30 G ENUS: Dreissensiomya FUCHS. Dreissensiomya Schröckingeri FUCHS sp. 1870. Congeria Schröckingeri n. sp. — FUCHS TH.: Die Fauna der Congcriensch. v. Radmanest; Jahrb. d. k. k. g. R.-Anst. Bd. XX, pg. 360, Taf. XVI, flg. 10—11. 1870. Dreissenomya Schröckitigeri FUCHS TH.: Ueber Dressenomya; Verh. d. k. k. zool.-botan. Gesellsch. Bd. XX, pg. 997, Taf. XVI, fig. 5—8. 1870. FUCHS TH.: Die Fauna der Congerienschichten von Tihany am Plattensee; Jahrb. d. k. k. g. R.-Anst. Bd. XX, pg. 541. 1870—75. — — — SANDBERGER F.: Die Land- und Süsswasser-Conchylien der Vorwelt, pg. 683, Taf. XXX, fig. 5. 1892 . HALAVÁTS G Y .: A királykegyei pontusi korú fauna; A m. k. földt. int. évk. X. k. 31. I. 1893 . LŐRENTHEI I.: A szegzárdi, nagy-mányoki és árpádi felsö-pontusi lerakodások és faunájok; A m. k. földt. int. évk X. k., 78. 1. 1894 . LŐRENTHEY J.: Kurd pontusi faunája; Földt. Közi. XXIV. k., 6. 1. 1897. Dreissensiomya Schröckingeri F UCHS . — ANDRUSSOV N.: Fossile u. lebende Dreissensidae Eurasiens, Resumé pg. 93, Taf. XIX, fig. 6—8. Jóval kisebb példányokban, mint a radmanestiek, található a balatonmelléki középsó'-pontusi rétegekben Tihanyon az Echó alatti árokban, a Nyársashegy alatti szakadékban, a Fehérpart felső rétegében, Kenesén a Csittény-hegy aljában ritkábban; míg a felső-pontusi emeletben Túron, a Karádra vivő út mentén lévő fossziliás rétegben gyakori. Ennek a fajnak is nagy a függélyes elterjedése. GENUS: UNIÓ RETZIUS. Unió Halavdtsi BRUSINA. II. tábla, 1—3. ábra. 1870. Unió atavus PARTSCH. — HÖRNES M.: Die foss. Mollusken d. tert. Beckens von Wien, II. Bd.; Abh. d. k. k. g. R.-Anst. Bd. IV, pg. 286 (pro parte, excl. fig.). 1894. Unió Halavdtsi n. sp. — BRUSINA SP.: Note prelim, sur le groupe des Aphanotylus et sur quelques autres espéces nouv. de Hongrie; Glasn. hrv. naras. dr. God. VI, pg. 243. 1897. — — — BRUSINA SP. : La collect, néogene de Hongrie, de Croatie, de Slavonie et de Dalmatie á 1 'expos, de Budapest; Glasn. hrv. naras. dr. God. IX, pg. 147. 1902. — BRUSINA S.: Iconogr. mollusc foss. in teli. tert. Hungáriáé, Croatiae etc. Tab. XXIV, fig. 1-4. Teknője hosszúkás tojásdad alakú, nagyon egyenlőtlen oldalú, mérsékelten domború, vastag héjú. Elől kurta s kerek, hátul hátrafelé nagyon megnyúlt s lekerekített. Búbja széles, kissé elálló, bekunkorodott s nagyon elől helyezkedett. Zárospereme hajlott, kardinális fogai erősek, háromszögű kúpalakúak, rücskösek. A bal teknő oldalfoga hosszú, léczalakú, mely a jobb teknő hosszú, keskeny csatornájába illik belé. Mellső izombenyomása mély, félholdalakú, a hátsó sekély s tojásdad alakú. A sarokpánt lunulája hosszú, keskeny. Felülete sima s csak, az alsó pereme felé mindinkább sűrűbb növedékvonalak borítják. A lerajzolt, Keneséről, a Csittény-hegy aljának fossziliás rétégéből származó teljes példány hossza 65 '"/»< szélessége 36 vastagsága 26 v%>.
