A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Arthaber Gusztáv: A déli Bakony werfeni rétegeiből és kagylómeszéből származó új cephalopoda-faunájának revíziója

8 A Déli-Bakony werfeni­i ét egeinek és kagyló meszének új cepha lopoda-leletei. 8 2. Termőhely: Köveskálla, Mezőmái. (Szürke, sárgásán málló, agyagos meszek). DiENER-nél ennek megfelel: i) Köveskálla, Mezőmái, BÖCKH gyűjtési helye (11. old.) Újabb megfigyelés: c) Köveskálla 4. old. Faunája ezen fajokból áll: Ceratites aviticus MOJS. Ptychites gibbus BEN. Ptychites flexuosus MOJS. » cfr. gibbus BEN. » cfr. flexuosus MOJS. Atractites sp. Orthoceras sp. Ez a hely semmiesetre sem azonos BÖCKH Köveskálla Mez ó'mái lelet­helyével, hanem új. A mélyebb megyehegyi-dolomit fölött következik, a melyben mint nagy ritkaság a Balatonites balatonicus (binodosus-szint) található, a közel ugyanazon szinthez tartozó köveskállai brachiopoda-mész Rhynchonella decurtata GIR. fajjal és ugyanolyan szürke, gumós képzó'déssel, mint Dél-Tirolban; erre lemezes meszek következnek, a melyekben a Balat. balatonicus gyakori. E fölött kezdó'dik a trinodosus-szint, a mely csak kevéssé van föltárva és BÖCKH ebből csak Ceratites trinodosusA és Ptychites flexuosus A említ. Az új gyűjtés, más helyről kezdve a föltárást, bőségesebb anyagot adott, csak­hogy már a magasabb szintből; különösen a Ceratites aviticus az, a mely egyed­számra és minden korbeli stadiumban uralkodik ezen faunában. 3. Termőhely: Felső-Örs, Malomvölgy. (Szürke, sárgásán málló, agyagos meszek). DiENER-nél ennek megfelel: c) Kagylómész, reiflingi-mész, Felső-Örs, Malomvölgy (7. old.). BÖCKH «Forráshegy, Királykútvölgy» néven jelzi. Faunáját a következő fajok alkotják: Ceratites aviticus MOJS. Ptychites flexuosus MOJS. » nov. spec, indet. ex afp. Co- » cfr. flexuosus MOJS. mottii (DIENER: I. tábla, 6a, b. ábrák). Pleuronautilus anibiguus ARTH. Ptychites gibbus BEN. Atractites sp. » cfr. gibbus BEN. » cfr. Böckhi STÜRZENB. Orthoceras sp. Az egyedszámra nézve uralkodó Ptychites flexuosus mellett, leggyakrabban ismét a Ceratites aviticus található, a melyekhez a DIENER-ÍŐI lerajzolt új alak még leginkább csatlakozik, a melyet hajlandó vagyok a Ceratites aviticus fiatal alakjá­nak tekinteni. Mindenesetre ki kell emelnem, hogy a külső rész díszítése, a miként ez az I. tábla, 6b. ábráján ábrázolva van, az eredetin nem lép föl oly világosan, mint az a ábrán is, ezért ez nagyon közeledik a Mojsisovics-tól ábrázolt alakhoz (id. h. XII. tábla, 6 a, b. ábrák). Mindenesetre maradnak még különbségek, de DIENER ere­detijén is, már a kanyarulat végén egy oldalcsomó fejlődik ki, a mely az ábrán hiányzik.

Next

/
Thumbnails
Contents