A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vadász M. Elemér: A déli Bakony jurarétegei
59 A déli Ba kony jura rétegei. Phylloceras Capitanei CAT , sp. alakcsoportja. Phylloceras sy ívest re H ERB . var. rectisulcata nov. var. (II. tábla, 3. ábra.) Átmérő: 60 mm. Ut. kany. magassága: 57% Köldökbőség: 11% * » szélessége: 38% Kanyarulatok keresztmetszete kerülék, középen a legszélesebb. Az oldalak gyengén domborúak, a köldök felé lassan hajlók; köldökperem lekerekített. A kőbélen 6 barázda van, a melyek a köldöktől kiindulva hirtelen előrehajolnak és a külső oldal felé haladva ívet alkotnak. Az 1. oldali lobus %-al mélyebb a sipholobusnál. Egy példányunk van, mely a típushoz nagyon közel áll. Kanyarulatainak alakja szabályosabb kerülék, barázdái jobban előrehajlók, egész lefutásukban egyenlő mélyek, míg a típusnál a köldök körül mélyebbek. Kanyarulatalakja a Ph. Capitanei C AT . sp.-ével egyezik, csakhogy kissé lekerekítettebb, alacsonyabb, barázdái jobban előrehajlók s köldöke valamivel tágabb. A Ph. Emeryi BETT.-ÍÓI ugyanazokban a jellegekben tér el, mint a típustól. 16. ábra. Phyll. sylvestre HERB. var. rectisulcata keresztmetszete. (Term. nagys.) Phylloceras Capitanei C AT . sp. 1847. Ammonites Capitanei CATULLO : Append, al. Catal. d. Amm. d. Alp. Ven. p. 5. Taf. XII. Fig. 4. 1853. » » 1871. Phylloceras » 1874. » » 1904. » » Intorno ad una nuova class, d. calc. rossi amm. p. 38. Taf. IV, Fig. 4. NEUMAYR: Jurastudien (Jahrb. d. k. k. Geol. R.-A. Bd. XXI.) p. 330. Taf. XIV. Fig. 3. BÖCKH J.: A déli Bakony... p. 113. V. tábla. PRINZ : Az ÉK-i Bakony ... p. 37. A K M Sz: 170 mm. 54% 38% 126 mm. 86 mm. 5% 9% 60% 56% 37 % 32 % (?) Az eddigi irodalom alapján ennek a fajnak típusát megállapítani nagyon bajos. A különböző szerzőknél a legkülönbözőbb alakok szerepelnek ezen a néven, másrészt a faj alakkörébe tartozó alakok jellegei is nagyon gyengén körvonalozottak. CATULLO ábrája és leírása ellenmondásban vannak, a mint arra már BÖCKH J. utalt. Ezenkívül a fajt hiányos példány alapján állította fel s ábrája idealizált. Ilyenformán a típus leírásából a kanyarulatalakot és köldökbőséget — a legfontosabb jellegeket — nem ismerhetjük meg. Az első elfogadható ábrát és leírást BÖCKH közölte erről a fajról; ugyancsak ő utalt reá CATULLO hiányos leírására, a melyet kiegészítve megállapította a faj típusát, éppen úrkúti példányok alapján. Újabb úrkúti gyűjtésünkben is szerepel ez a faj, a melynek jellegei a következők:
