A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vadász M. Elemér: A déli Bakony jurarétegei
7 A déli Ba kony jura rétegei. Rhynchonella sp. ind. Rhynchonellina Hofmanni BÖCKH sp. Terebratula sp. Pecten sp. (cfr. sepultus Qu.) került elő. Ugyanígy van a szentgáli Tűzköveshegy kőfejtőiben is, a honnan BöCKH-nél felsorolt hat fajon kívül még a következő négy alakot gyűjtöttem: Rhynchonella hungarica BÖCKH Terebratula punctata Sow. var. ovatissima Qu. » » » » Andieri OPP. Waldheimia mutabilis OPP. A fauna ilyen eloszlásának különösebb fontosságot tulajdonítani nem lehet, ezek az egységes mészkőkomplexusban külön szinteket nem jelölnek, inkább csak állattársaságokat. A mészkő mikrofaunája még szegényebbnek mondható. A teljesen egynemű tiszta kalczitanyagban csak nagy ritkán található valamilyen szerves nyom, az sem mindig felismerhető alakban. Tizenhat különböző helyről vett vékony csiszolatban három foraminifera: Dentalina sp Nodosaria radicula I.. Frondicularia cfr. pupiformis H ÄUSL. voltak felismerhetők. Ezenkívül egyik csiszolatban a holothuriák mésztestecskéire emlékeztető 14 küllős képződmény fordult elő, a mely a küllők száma alapján a trochoderma-nemre utal. Egyéb szerves maradványt ebben a mészkőben nem észleltem, eltekintve a felső részben előforduló tűzkőgumók felismerhető spongiatűitől, a melyekről fentebb már szóltam. A felsorolt kövületek kétségtelenül megállapítják ezeknek a mészköveknek liász korát, de már a pontosabb sztratigrafiai hely kijelölésére nem alkalmasak. Ebből a szempontból tekintetbe kell vennünk a települési viszonyokat s egyéb előfordulási helyek hasonló típusu rétegeit. A legközelebbi vonatkozás a keleti Alpok dachstein-mészkőinek felső részében volna keresendő, a melyek AMMON, 1 MOJSISOVICS 2 és WÄHNER 3 adatai szerint már a liászba tartoznak. Ezek alapján dachstein-típusú fehér mészkövek a keleti Alpokbon (Kammerkaralpen, Sonnwend-esoport, Hochfellen, Adnet stb.) a liászban is keletkeztek, a mi ezeknek a mészköveknek aránylag gazdag, főként molluszkumokból álló faunájából kitűnik. Legjobban emlékeztetnek mészköveink az AMMON-nál Adnetról leírt dachsteintipusú fehér és sárgás mészkövekre, a melynek faunája mészköveink alsó rétegeivel mutat vonatkozást. Közelebbi koruk azonban ezeknek sincsen megadva. Ilyen molluszkumokkal jellemezett rétegek vannak a déli Alpokban is, a 1 AMMON: Gasteropodenfauna d. Hochfellen-Kalkes etc.; Geogn. fahreshefte Bd. V. 1892. 2 MOJSISOVICS: Chronologischer Umfang d. Dachsteinkalkes.; Sitz.-Ber. d. k. Ak. d. Wiss. Wien, Bd. CV. 1896. 3 WÄHNER: Über stratigr. Beziehungen d. alpinen Lias zum Dachsteinkalk.; Verh. d. k. k. Geol. R. A. 1887.
