A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Jaekel Ottó: Placochelys placodonta a Bakony felső triászkorú rétegeiből

53 Placochelys placodonta J aekel. nélkül a Placochelys mellé állíthatnánk, eddigelé nem ismerünk, ezért tehát más szervezeti viszonyokat is tekintetbe kell vennünk, hogy ennek a pánczélnak morphologiai lényegét jobban megérthessük. Hogy ezt elérhessük, elsősorban a pánczélnak a tengelyvázhoz és a bordákhoz való viszonyát kell tisztáznunk. Különösen a bordáknak viszonya a hát- és haspánczélhoz adhat felvilágosítást a Placochelys-pánczél keletkezésére nézve. 37. ábra. Vertikális csiszolat az előbbi képen bemutatott Psephoderma alpinum pánczéltöredékéből, körülbelül 25-szörös nagyításban. A MELLKAS ÉS A HASPÁNCZÉL. A VI. tábla 1. ábráján feltüntetett csontokat kétségkívül a bordák felsőbb részeinek kell tekintenünk. Ezeken a homorú oldal — 1 a, 1 c, 1 d ábrák szerint — kiszélesedett, míg a domború tarajjal van ellátva. Már ezek után sem lehet kétség az iránt, hogy ezek a bordadarabok lapos oldalukkal felfelé voltak fordítva, s hogy tarajos oldaluk befelé tekintett. Mivel ezek közül a bordarészek közül három darabot a most leírt helyzetben közvetlenül a hátpajzs alatt találtak, ebből nemcsak egykori fekvésüket, hanem egyszersmind a hátpánczéltól való alakbeli függésüket is tisztán megítélhetjük. Sajnos, ezeken a darabokon úgy a proximális, mint a distális vég is hiányzik. Ebből viszont azt lehetne következtetni, hogy ezeken a helyeken a porczos részek nagyobb tömege a csontok megtartását akadályozta. Minthogy azonban a csont egészen a proximális végig erősen volt megcsontosodva, sokkal valószínűbb, hogy a felső bordavég a csigolyával szorosan össze volt nőve s ezért törött el. A borda belső