A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Méhes Gyula: Bakonyi triászkorú ostracodák
18 Bakonyi triászkorú ostracodák. gyakori fellépésével. Igen sok teljes példányát kaptam meg a csopaki estheriás márgából, nagyon közönséges a veszprémi Kopácsy-major mellett levő szürke márga feltárásból s a veszprémi (Jeruzsálemhegy) physocardiás márgából. Bairdia plebeia REUSS. II. t. 1—4. ábra. 1851—53. Bairdia plebeia REUSS: lieber Entomostraceen und Foraminiferen im Zechstein der Wetterau. Jahresb. Wetter. Gesellsch., 5. á., 67. o. Hossza: 1'05 mm., magassága: 0"51 mm., átmérője: 0'52 mm. Hosszúra megnyúlt alak, mely iegmagasabb a középvonalban. Mellső csúcsszegélye kacsacsőrszerűen kiszélesedő, a hátulsó hegyes csúcsban végződő Hasoldali kagylószegélye gyengén ívelt, egyforma ívvel halad mindkét csúcsszegély felé, míg a hátoldali feltűnő ívet alkot s a mellső csúcsszegély felé haladva alig észrevehető zúgot hoz létre. Felülről nézve szabályos csónakformát mutat. A kagyló falazata finom, néha egészen üvegszerű; felülete sima, a csúcsszegélyek körül pontozott. Néhány példányban megvan a veszprémi (Jeruzsálemhegy) physocardiás márgában és a veszprémi ányos-utczai márgarétegben. A Bairdia plebeia egyike a legnagyobb, legjobban fejlett alakoknak, melyekkel vizsgálataim során találkoztam. Több példány állott rendelkezésemre; ezekből, különösen a fiatal példányokból láttam, hogy ez a faj alakváltoztatásra nagyon hajlandó, de az általános alak annyira jellemző, hogy az első pillanatban feltűnik. Példányaimat határozottan lehet azonosítani REUSS-ÍÓI a wetteraui zechsteinből leírt Bairdia plebeia-\d\ s minthogy én vizsgálataim során arról győződtem meg, hogy ez a faj nagyon formagazdag, azt hiszem, hogy a REUSS-ÍÓI ugyanott B. mucronata néven leírt faj is azonosítható, illetve összevonható a B. plebeia-voX. Bairdia Jtungarica n. sp. II. t. 5., 6. ábra. Hossza: 0'63 mm,, magassága: 0'35 mm., átmérője : 0'4 mm. Oldalról nézve a kagylók szabálytalan trapézhez hasonlítanak, a jobb kisebb a balnál, mely előbbit teljesen körülfogja. A mellső csúcs tompán kerekített, észrevétlenül olvad bele a hasoldali kagylószegélybe, mely igen gyengén öblösödő s a hátulsó csúcsszegélylyel alig észrevehető szögletben egyesül. A hátulsó csúcsszegély tompa hegybe kihúzott, mely némely példánynál egészen hosszúra kihegyesedik. Hátoldali részén kis zúgot alkot s harántul fölfelé induló lejtővel megy a hátoldali kagylószegély felé, melylyel tompa szögletben egyesül. A hátoldali kagylószegély harántul leszelt, legmagasabb a kagyló mellső harmadában, ez adja szabálytalan trapéz formáját. Felülről nézve a kagyló szabályos tojásforma. A kagyló felülete teljesen sima. A fiatal példányok olyanok, mint a kifejlettek. Igen közönséges a veszprémi (Jeruzsálemhegy) physocardiás márgában.
