A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Méhes Gyula: Bakonyi triászkorú ostracodák
17 Bairdia tenuiptinctaia n. sp. I. t. 25., 26. ábra. Hossza: 072 mm., magassága: 0'32 mm., átmérője: 0'3 mm. Oldalról nézve a kagyló hosszúra megnyúlt, némikép babalakú. Mindkét csúcsszegély a hasi oldalon tarajszerűen kiszélesedik, észrevétlenül olvad bele a hasoldali kagylószegélybe, mely egyenes lefutású. A hátoldali szegély egyenlőtlenül ívelt, legmagasabb a kagyló mellső harmadában. Belső peremlemez nem ismerhető fel, a kagylószegély erősen betüremlik. Felülről nézve a kagyló szabályos csónakformájú. Felülete finoman pontozott. Nagyon ritka a csopaki estheriás márgában. Az itt leírt faj igen hasonlít a Bairdia contracta JoNES-hoz, 1 melytől leginkább a két csúcsszegély formája tekintetében tér el. Bairdia sp. I. t. 27., 28. ábra. Hossza: 0'56 mm., magassága: 0'28 mm., átmérője: O'll mm. Két kőbél állott rendelkezésemre az iszkahegyi vverfeni pala alsó campili rétegéből, melyekből a nem kérdéses megállapításán kívül egyebet meghatározni, illetve megállapítani nem tudtam. Bairdia Da day i n. sp. I. t. 29., 30. ábra. Hossza: 0'82 mm, magassága: 0 55 mm, átmérője: 0'39 mm. A kagylók oldalról nézve szabályos veseformák, a jobb a ballal majdnem teljesen megegyezik. A mellső csúcsszegély szabályos félköralakúan kerekített, észrevétlenül olvad bele a hasoldali kagylószegélybe, mely egyenes lefutású, vagy némely esetben igen gyengén ívelt. A hátulsó csúcsszegély felé menedékes lejtővel halad s hegyes tarajban végződik. Ez némely példánynál hiányzik. A hátoldali kagylószegély erősen ívelt, majdnem egyformán olvad bele a két csúcsszegélybe. Némely esetben gyengébb íveltségű a hátoldali kagylószegély s ilyenkor a kagyló némikép trapézhez hasonlít. A csúcsszegélyek belső peremlemeze széles övű, szerkezet nélkül való, a kagylószegély erősen betűrődött. Felülről nézve a kagyló zömök csónakformájú, az oldalvonal egyenletes ívet ír le. A kagylók elég jó megtartásúak, gyakori a teljes példány, a mi a vizsgálatot megnehezíti, mert csak nagy ritkán lehet a jobb kagylót a baltól elválasztani. Némelykor a felület finoman pontozott, legtöbbször sima; egyen elmosódott, hálózatos szerkezetet lehet felismerni. Egy példányon néhány, csomóban elhelyezkedő izombenyomatot figyeltem meg. A fiatal példányok majdnem teljesen megegyeznek a kifejlődőitekkel. Ez a faj a Bakonyhegység triász rétegeiben vezető szerepet játszik nagy és 1 R. JONES : A Monograph of the Tertiary Entomostraca of England. Pal Soc. 1856., V. t., 1. á. a —c, 53. o. A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I. köt. 1. rész. Pal. függ. 2
