A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Méhes Gyula: Bakonyi triászkorú ostracodák

IG Bakonyi triászkorú ostracodák. Bairdia Harrisiana JONES. I. t. 22. ábra. 1849. Bairdia Harrisiana JONES: A Mon. of the Ent. of the eret. . . Pal. Soc. VI. t., 17. á., a—f, 25. o. 1890. „ „ A Suppl. Mon. of the cret. Ent. Pal. Soc. IE t., 52—55. á , 8. o. 1899. „ „ „ I G. ECGER: Eoraminiferen und Ostracoden aus den Kreidermergeln der Oberbayerischen Alpen. Abh. d. math.-phys. Classe d. kön. Akad. d. Wiss. XXI., XXVII. t., 13., 14., 15. á., 178. o. Hossza: 0'79 mm., magassága: 0'38 mm. Úgy oldalról, mint felülről nézve nagyon hasonlít a Bairdia Silicula JoNES-hoz, melytől leginkább abban tér el, hogy annál nyúlánkabb, mellső csúcsszegélye nem szabályos félköralakú. Példányom felületén nagy, elmosódott, szemölcsszerű terecskék láthatók. Ilyenféle JONES példányán is látható. JONES ezt a fajt Anglia krétaképződményeiből írja le. Jelenleg is él a Philippini szigetek öbleiben. Nekem egy példány állott rendelkezésemre, mely a veszprémi Kopácsy-major mellett levő szürke márgából származik. Bairdia coustans n. sp. I. t. 23., 24. ábra. Hossza: 0'4G mm., magassága: 0'22 mm., átmérője: 0'22 mm. A jobb kagyló a ballal majdnem teljesen megegyezik. A kagyló hosszúra megnyúlt, legmagasabb a középvonalban. A mellső csúcsszegély tompán kerekített, a hájulsó hegyes csúcsban végződik. A hasoldali kagylószegély a középvonal fölött erősen kiemelkedik s innen lassan ereszkedő egyenletes lejtővel megy a két csúcsszegély felé. A hátoldali kagylószegély egyenletesen ívelt, a mellső csúcsszegélybe észrevétlenül megy át, míg a hátulsóval tompa szögletet alkot s aztán erősen feltűnő lejtővel halad feléje a hátulsó csúcsszegély. Többnyire teljes példányok lévén s nem egészen jó megtartásúak, a belsőkagylószegélyt nem tudtam jól megfigyelni. Felülről nézve az alapalak ékalakot mutat. Igen közönséges a veszprémi (Jeruzsálemhegy) physocardiás márgában, kőbél is került elő az iszkahegyi werfeni pala alsó campili rétegéből, melynek rajzát szükségesnek tartom itt mellékelni. A kifejlődött példányokkal vegyesen még fiatal példányokat is találtam, melyek majdnem teljesen megegyeztek a kifejlődöttekkel, egy kis eltérés csak abban nyilvánult, hogy a fiatal példányok valamivel megnyúltabbak voltak. Különben azt tapasztaltam a rendelkezésemre álló sok példányon, hogy szigorúan megtartják az alaptípust s nem hajlandók annyira a formát változtatni, mint az előbb leírt faj. 1. ábra.