A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Diener Károly: Közlemények a déli Bakony triászkorú rétegeiből származó újabb Cephalopoda-gyűjtésekről

13 A faunák lajstroma, és az új alakok leírása. A durva bordájú varietas szépen megmaradt példánya, mely a faj typusától abban különbözik, hogy 30 milliméternyi tekervénymagassága mellett csak öt bütyökspirálisa van. Protrachycéras sp. ind. lakókamratöredéke. Anolcites cf. Richthofeni Mojs. Proarcestes sp. ind. Monophyllites cf. Wengensis KLIPST. Ugyanezen helyről LACZKÓ DEZSŐ veszprémi gymnasiumi tanár úr szívességéből a mult év végén jelentékeny és terjedelmes sorozatot kaptam, mely a következő alakokat tartalmazza: Nautilus sp. ind., 10—12 centiméter átmérőjű példány kamrázott töredéke; mély internis lobával. Orthoc eras sp. ind. » cf. campanile Mojs. Arpadites Arpadis Mojs. » cf. Szabói BKH. » cf. Toldyi Mojs. » cf. Telieri Mojs. » sp. ind. Ezen töredék oldali bütyökspirálisának fellépése miatt az A. Telieri Mojs. alakjára emlékeztet, azonban durvább díszítésével az A cinensis-csoport eddig leírt képviselőitől merőben különbözik. Celt it es epolensis Mojs. Protrachycéras ladinum Mojs., ezen nem leggyakoribb faja, nagyszámú jól megmaradt példányokkal, melyek a faj déltiroli képviselőivel megegyeznek, van képviselve. Protrachycéras pscudoArchelaus BKH. » cf. Archelaus LAUBE. Anolcites Laczkói nov. sp., I. tábla, 7. ábra. Ezen szép fajnak egyetlenegy, sajnos, hogy hiányos példánya legközelebb áll az Anolcites Richthofeni Mojsisovics-hoz (Die Cephalopoden der Mediterranen Triasprovinz; Abhandlungen d. k. k. Geol. Reichs-Anst., X Bd., Taf. XXIII, Fig. 4, 5, Taf. XXXVII, Fig. 5, p. 105). A lassan növekedő tekervényeket számos sima, a marginális perem felé erősen előre hajló sarlós borda fedi. Sem marginális, sem laterális bütykei nincsenek Figyelembe véve azt, hogy a darab belső tekervényei nem maradtak meg, kétséges, vájjon itt, miként a Trachyceras-nem némely más fajtáján, csak előrehaladott növekedési állapotban szerzett jelleggel van-e a bütykök hiányában dolgunk. A köldök körüli és a laterális bütykök is csak gyengén kifejlődőitek s csak szembetűnő duzzadások, de nem igazi tüskék. Az egymásnak megfelelő externis bütykök csak kivételesen vannak az externis részen átvonuló bordadarabok által harántosan összekötve. Sőt még az utolsó tekervény az externis oldal közepén is rendszerint meg van szakítva. — Ámbár a hornyolt középbarázda a megfelelő externis bütykök között csak csekély szélességű és mélységű.