A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Frech Frigyes: Új Cephalopodák a déli Bakony buchensteini-, wengeni- és raibli rétegeiből
Új cephalopodák a Déli-Bakony triaszrétegeiből. 51 A BAKONY BUCHENSTEINI- ÉS WENGENI-AMMONITJEINEK STRATIGRAFIAI JELENTŐSÉGE. A Bakony középtriaszbeli ammonedinak újabb vizsgálataiból az az eredmény derült ki, hogy nagyszámú idó'sebb faj a magasabb szintekbe felnyúlik. Az Arcestes subtridentinus rétegeiben buchensteini típusokat találunk, úgymint a Trachyceras Curionii mut., Trachiceras Villanovae és az Arpadites sajátságos fajait (mint az Arp. Toldyi, Szabói stb.). A buchensteini-rétegekbe fölmennek az alsó (anisusi) kagylómész alakjai, így mindenekeló'tt a Balatonites margaritatus n. sp , a régebbi Balatonites balatonicus mutácziója, Ptychites acutus MOJS., Pt. (Beyrichites) Lóczyi n. sp., valamint három hungarites (H. Mojsisovics, H. arietiformis HAU . és costosus MOJS.), a melyek egészen vagy csaknem egészen változatlan alakban már a boszniai kagylómészben föllépnek. A többi, már ismert ceratites még ezen buchensteini-fauna kagylómésztipusát erősítik. Legjobb összhangzásban áll ezen következtetéssel ARTHABER G. 1 megfigyelése, szerinte a hajináskér-berekhegyi kagylómészfauna «a legmagasabb fekvetet foglalja el és oly határképződés jelentőségét igényeli, a melyet eddigelé sehol máshol oly világosan meg nem figyelhettünk». Ezen határképződmény folytatása fölfelé megfelel a kagylómészbeli alakok magas százalékszámának a buchensteini-szintben ; például a Ptychites acutus fönt, mint lent megvan. A bakonyinak a boszniai kagylómészhez való vonatkozásai Magyarország buchensteini-rétegeiben csaknem erősbödnek; mert itt is, ott is megvannak a Hungarites Mojsisovicsi, Hungarites arietiformis és Ptychites acutus. A buchensteini-rétegek fiatalabb habitusa, a Trachyceras Reitzi, Cholnokyi és a joannitesek-nek megfelelően, ezzel szemben oly kevéssé érvényesül, hogy tisztán faunisztikai okokból a buchensteini-rétegek ptychitesei, ceratitesei, balatonitesei és hungaidtesei még inkább a kagylómészhez, a wengeni-zóna (a tridentinusréteget is beleérte) trachycerasai, anolcitesei, joannitesei, pinacocerasaip sensu strictiori, dittmaritesei, mcgaphyl lite sei sokkal inkább a cassiani-rétegekhez volnának sorozhatok. Én természetesen nem akarom javasolni a középtriasz új emeletbeosztását, hanem csak arra óhajtottam rámutatni, hogy az ismereteknek minden, bármily csekély tágítása is megváltoztatja a stratigrafiai rendszertan képét és hogy alapjában véve mily lényegtelen a perlekedés az ilyféle «emeletek» neve fölött. Jogosabban kérdezhetnők, vájjon az ammonit-emeleteknek a jurára és krétára jól használható schemáját, úgy a hogy van, átvihetjük-e a triaszra is ? 1 Neue Funde in den Werfener Schichten etc., 16. old. 2 Az Alpokban. 4+
