A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Frech Frigyes: Új Cephalopodák a déli Bakony buchensteini-, wengeni- és raibli rétegeiből

52 XJj cephalopodák a Déli-Bakony triaszrétegeiből. Az ok nem az ammonedk hiányos formagazdagságában rejtőzhetik, a mely például a karbonban és az idősebb devonban az összes rétegek behatóbb osztályozását ezen szempont alapján lehetetlenné teszi. Sőt a triasz-ammonitáknak, — a miként alább össze fogjuk hasonlítani — épp oly gyors és sokféle az elkülönülésük, miként ez például a fiatalabb devonban megfigyelhető; ezen formáczió-szakaszban épp úgy, mint a diaszban és az egész mezozoikumban a cephalopoda-fejlődés gyorsasága elég nagy arra, hogy a stratigrafiai szintezésnek érzékeny fokmérőjét szolgáltassa. Mégis a Bakonynak, a melyben — egyetlen megszakítással — az egész alsóés középső triász ammonitákban gazdagon fejlődött, az oczeáni triaszban való fejlődése ritka kivétel.

1 Az Alpokban egyenesen a leghatalmasabb és legelterjedtebb rétegtagok, a dachsteini-mész, a fődolomit, schlerndolomit, wettersteini-mész, guttensteini-mész, recoaro-mész, seissi-rétegek egészen vagy csaknem egészen ammonit-nélküliek. Hasonló érzékenységű zónás-állatok, milyenek az ammoniták, csak a délalpesi dachsteini-mészben fordulnak elő helyenkint (megalodonták). A zónáknak vagy facies-kiképződéseknek emeletekké való összeállításához tehát a legtöbb esetben hiányzik a kulcs. A triasz-stratigrafia tényleges állapota megfelel ezen viszonyoknak. Már a főszakaszok számában is különbséget találunk 5 (BITTNER), 4 (MOJSISOVICS, DIENER) és 3 között, és hasonló nagy különbségeket látunk a zónáknak emeletekké való összefoglalásában is. Miként a kréta és az eoczén flysch-tömegeit, vagy az old-red vörös homokköveit, épp oly kevéssé illeti a triász egyképű meszeit és dolomitjait is határozott név (noricumi, ladin, juváviai, karniumi stb.); mert az ilyen emeletekbe (étage) való beosztás hasonló éles paleontologiai osztályozást tételez föl. A hol valódi vezérkövületek vannak (Avicula contorta, Stringocephalus, Paradoxides, Olenus, Amaltheus margaritatus, Arietites, a graptolitek stb.), ezek neveit stratigrafiailag is értékesíthetjük; a hol vezérkövületek hiányzanak, ott a petrografiai nevek használata — fődolomit, dachsteini-mész, schlerndolomit, werfeni-rétegek — annál természetesebb, a mint ezen elnevezések értelme fönnáll. Ezekből kitűnik, hogy az OpPEL-féle, a jurára és a krétára sajátos schémának az oczeáni triaszra való átvitele, közönségesen keresztül nem vihető. Azért az alpesi triaszban inkább terjedelmesebb osztályokat

2 (série) és szűkebben határolt zónákat különböztetünk meg, kiváltképen azonban geográfiái nevekkel (dachsteini mész, schlerndolomit) kell dolgoznunk, a melyek csaknem mindig több, gyakran számos paleontologiai zónát foglalnak magukba. Másrészt az osztály és a zóna között álló emelet fogalmának megszabása és elnevezése sokszor nincs összhangzásban a természet viszonyaival és ezért a tudományos irodalomban csupán meddő vitatkozást okozott. A bakonyi triászt, a mely az egyetlen európai kifejlődés, a melyben a zónákra és emeletekre való természetes osztályozás lehetséges, ebben a vitatkozásban jellemzőbben alig említették. Ha a középtriasz középső zónájának (ladin emelet) alpesi aequivalensét kíséreljük meg kikutatni, úgy legközelebb a tiszta dolomitkifejlődés kiterjedt vidékeit választjuk ki, így a délalpesi schlerndolomitot és ennek északi egyenértékű kikép1 Hasonló kivételt a Salt-Range alsó triaszbeli ceratites-rétegei mutatnak. a Legtermészetesebben három osztály: alsó-(paleo-)triasz, közép-(mezo-)triasz és felsö-(neo-) triász. A magyar nyelvben épp úgy, mint a németben is, az alsó-, középtriasz stb. elnevezések igen helyesek és honosak is, a franczia, angol stb. nyelvekben azonban inkább a hasonló értelmű Palaeotrias stb. elnevezések használatosak.