A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Diener Károly: Közlemények a déli Bakony triászkorú rétegeiből származó újabb Cephalopoda-gyűjtésekről
10 A faunák lajstroma, és az új alakok leírása. Karély vonalai. Csupán két laterális karélyvonal fordul elő. A megelőző tekervénycsavarodásnak vetülete a második laterális nyereg fejét éri. A karélyok fogazottak, a nyergek épszélűek, alapjukon valamennyire kitágultak. Az externis karély kevésbbé mély, mint az első oldalkarély. Az externis nyereg az első oldalnyereg magasságát éri el A köldökperemen kívül két auxiliáris loba áll. A második auxiliáris nyerget a varrat felezi. A nagyobbik lerajzolt példány méretei: átmérője 61 mm a zárótekervény magassága .31 » a » vastagsága . 17 » a köldök-nyilás átmérője . . 85 » A folyó év kezdetén LÓCZY LAJOS tanár úr gyűjtéséből ismételten kaptam egy sorozatot Balaton-Füredről, a Tamáshegyről, mely lelőhely kagylómészkövének kövületeit már BOECKH JÁNOS úr ismertette. h) A Balaton-Füredi Tamáshegy. Orthoceras sp. ind. Pleuronautilus cf. ambiguus ARTH. Ceratites subnodosus Mojs. ( — Mojsisovicsi TORNQUIST) » aviticus MOJS. » cordev oticus Mojs. » cf. Barrandei Mojs. » a ff. trinodoso Mojs. » cf. altecostatns ARTH ., I. tábla, 8. ábra. Kicsiny, 18 miliméter átmérőjű, kár, hogy nem teljes példány, a miért a sok tekintetben való hasonlatosság daczára egész határozottan nem merem azonosítani ARTHABER G. eredetijével (1. c. p. 59, V. tábla, 7. ábra), mely Gross-Reifling Tiefengraben reiflingi mészkövéből származik. Szóban forgó darabunk is mutatja azt, a mi a C. alte cos tatus-xz. jellemző, t. i.: a marginális peremig érő főbordák váltakozását a beékelt bordákkal, melyek az oldal közepéig nem érnek le, azonban a külső részen majdnem teljesen keresztül haladnak, úgy hogy mindkét oldali bordák közül néhány az externis rész kissé duzzadt középső részében találkozik. A marginális bütykök világosak, a laterális bütykök csökevényesen fejlettek. Proarcestes sp. ind. Longobardites breguzzanus Mojs. Ptychites flexuostis Mojs. » cf. acutus Mojs. * cf- gib bus BEN. Végül még négy helyről kaptam kagylómész-kövületeket, melyeket LÓCZY LAJOS tanár úr ezen év május havában küldött el nekem. E kövületek ím ezek:
