A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Diener Károly: Közlemények a déli Bakony triászkorú rétegeiből származó újabb Cephalopoda-gyűjtésekről
11 A faunák lajstroma, és az új alakok leírása. i) Köveskdlla, Mező mái (BOECKH gyűjtési helye). Atractites crassirostris HAUER. Coalites aviticus Mojs. Ptychites gibbus BEN. » cf. flexuosus Mojs. k) Barnag, Hoitostandenhof. Balatonitcs sp. ind. I) Felső-Eőrs és Veszprém közötti út. Ptychites sp. ind. m) Vöröstó. Ceratites sp. ind. Balatonitcs sp. ind. Hungarites sp. ind. Ptychites sp. ind A kagylómésznek fenn leírt sorozatok által képviselt faunája a Trinodosuszónába, az anisi emeletbe tartozik. A Bakony reiflingi mészkövéből eddig ismeretes fajokhoz még hozzájárulnak tehát: Pleuronautilus anibiguus, PL. crassescens var. jugulatus, Atractites cf. obeliscus, A. crassirostris, Balatoniles Haueri, B. transfuga, B. armiger, B. gemmatus, B cf. lineatus, Proarcestes cf. extralabiatus, Monophyllites cf. Suessi, Ptychites megalodiscus, Pt. cf. acutus, Ceratites cordevolicus Mojs., C. cf. altecostatus ARTH , és a Longobardites breguzzanus Mojs. Különösen a gross-reiflingi faunával közös formák nagy száma a figyelemreméltó. Nem kevesebb, mint hat fajt, miket eddig csupán Gross-Reiflingről ismertünk, találunk a Bakony reiflingi mészkövében — közöttük épen több Balatonitcs-1 — melyek Gross-Reiflingre olyannyira jellegzők. Azon megnevezést tehát, melyet a bakonyi trias megfelelő rétegtagjára BOECKH JÁNOS az alsó-ausztriai-stiriai mészalpokból átvett, a Cephalopodák palaeontologiai buvárlatának eredményei is teljesen igazolják.
