A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Bittner Sándor: Bakonyi triasz-brachiopodák
34 Bakonyi triasz-brachiopoflák. jának majdnem teljes hiányára szorítkoznak, de a mely körülmény elegendő ahhoz, hogy áltata ezen alak jól karakterizált külsőt nyerjen. Ezen alapon a szóban levő példányt a var. stibconfluens (30. ábra) nevével is illethetnők. Ki kell még emelnem azt is, hogy a veszprémi Spirigera quadriplecta (typical) példányai között akadnak oly parányiak is, hogy 2 mm.-nyi szélességök mellett a hosszaságuk nem tesz ki többet 2 5 mm.-nél s mégis magukon hordják már a kinőtt alak összes jellegeit, pedig ez utóbbi a 12 mm.-nyi, vagy még nagyobb szélesség mellett a 15 mm.-nyi hosszúságot is meghaladja (L. a 26. ábrát, a mely egy ily fiatal példány nagyított képét nyújtja és v. ö. a 27. ábrán lerajzolt, 8 mm. hosszú var. euplecta tipusos alakjával). Ujabban a veszprémi Cserhát brachiopoda-conglomerátja (Giricses-domb, Leitner-udvar) az ezen fajhoz tartozó és 3—14 mm.-nyi hosszúságra nőtt példányoknak egész sorozatát szolgáltatta. Majdnem valamennyi a sct.-cassianiakhoz hasonló, tipusos példány. A dolomitokban talált alak teljesen megegyezőnek látszik a márgákból valókkal, a mennyiben erről a lenyomatok után Ítéletet mondhatunk. Ezen dolomitpéldányok egyike-másika üreges és belsejükben megtaláljuk a spirális kúpot a maga természetes helyzetében, de nagyon bekérgezve. Érdekesek ezen alaknak a kőbelei (25. ábra), a mint azok a dolomitban előfordulnak. E kőmagvakon a kis teknő középbarázdája csak jelezve látszik és helyette a búbon egy septál-hasadék lép fel; a nagy teknő külső oldalán a búb alatt egy mély, szögletes gödröt találunk, a mely egy hiányzó héjvastagodásnak a helye. A gödör alatt foglal helyet a spirálisok legbelső két kanyarulata, sőt egyes kevésbbé mállott darabokon az utánok következő kanyarulatok is láthatók. Termőhelyek : Héjas példányok találtattak a veszprémi VI. profil e3_ 4 rétegeiben és a Cserhát brachiopoda-konglomerátjában ; kőbelek és lenyomatok pedig a Sintérdombon jönnek elő és pedig egy világos dolomitos kőzetben. A veszprémi Táborállásról (BÖCKH) és a veszprémmegyei Vöröstó községből származó és jókarban talált héjas példányok még 1890-ik évben kerültek leírás és lerajzolás alá. Koninekina Leonhardi WISSM. spec. Ezen jelentős sct.-cassiani fajnak 15 példánya van előttem, a melyek úgy a sct.-cassiani, mint az észak-alpesi (Partnach-rétegek, legfelsőbb Reiflingi meszekbeli) alakokkal tökéletesen egyformák. Még a megtartási állapotuk is teljesen olyan, mint a sct.-cassianiaké. Ezen fajnak a bakonyi triaszban való jelenlétét most először sikerült megállapítani. Termőhelyek : Egy ideig csak a veszprémi Cserhátról ismertem, a hol más utóbb még szóba hozandó sct.-cassiani alakokkal társulva jelentkezik ; de a legújabb küldemények egyike még a VI. profil e : i rétegeiből is tartalmazza. Koninckella triadica BITTN. Ezt a fajt is sikerült a Bakony triaszában megtalálni és pedig több jókarban levő és biztosan determinálható példányban. Ezen faj egyébként a Koninekina
