A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Bittner Sándor: Bakonyi triasz-brachiopodák

Bakonyi triasz-brachiopodák. 35 Leonhardi WISSM

. spec, állandó társalakjának tekinthető', mert majd mindenütt együtt fordulnak elő. Termőhelyek : Veszprém, Cserhát ; egy újabb küldeményben a VI. profil e

3 rétegei is. Egy nem egészen biztosan meghatározható példány a Veszprémhez tartozó Barát-erdő nyugati sarkáról való. Koninckella fastigata BITTN. Ezen nagyon sajátságos, tetőforma külsővel biró alak, a melyet ez ideig kevés számú példányban csak Sct.-Cassianból ismertünk, Veszprémben is előfordul. A veszprémi példányok legkisebbje egész az összetévesztésig hasonlít a sct.-cassiani példányok legkisebbjéhez. Termőhelyek : Veszprém, a VI. profil e

3 rétegei, a Koninckina Leonhardi és a Koninckella triadica társaságában (innen való az említett legkisebb példány); több nagyobb darabot sikerült a Cserhát brachiopoda-konglomerátjából is gyűjteni. Amphiclina ex a ff. dubia e MÜNST. spec. Csak egy példányban találtatott és ez abban különbözik a sct.-cassiani fajtól, hogy nagy teknőjének búbja hegyesebb, a mely tulajdonság az Amph. Sturii m. alakjára emlékeztet. Termőhely : A veszprémi Cserhát brachiopoda-konglomerátja, a hol a Koninckina Leonhardi, Koninckella triadica és a Koninckella fastigata m. társaságában fordul elő. Amphiclina squamula BITTN. IV. tábla, 1—22. ábra. Amphiclina squamula BITTN., Abhandl. d. geol. R.-Anst. XIV. 1890, p. 159, tab. XXX, fig. 39. Ez volt eddig az első és egyetlen biztosan meghatározott Amphiclina-faj,

1 a melyet a magyar triaszkorú lerakodásokból ismertünk. Manapság ezen alakot a veszprémi termőhelyek igen nagy számban és kitűnő állapotban szolgáltatják, holott eddig csak egy jó példányát ismertük a Csopakhoz tartozó Nosztori-major mellől és még egy töredékét Balaton-Füredről. Most százával fekszik előttem e faj a veszprémi márgákból. Ide való példányai tág határok közt mozgó változékonyságot észleltetnek. Az i. h. XXX. táblájának 39-ik ábrájával visszaadott alak köztük a legközönségesebb ; de vannak itt erősebben, sőt magasan boltozott formák is, a melyek azonban a laposabbaktól faj tekintetében el nem választhatók. A faj határainak ezen tágulása bizonyos összekötő kapcsokat szül a szóban forgó faj és más 1 Amaz alak, a melyet HOFMANN Koninckina Suessi neve alatt írt le, s a mely a budai dolomitokból származik, egy Amphiclinodonta (1. Abhandl. XIV. 1890, p. 270, 271). Ugyanitt találjuk felemlítve egy, a genus szempontjából nem egészen biztosan meghatározott Amphiclina Hoffmanni m-1 is. 3*