A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Bittner Sándor: Bakonyi triasz-lamellibranchiaták
62 Bakonyi triasz-la.mel libra nchiaták. 62 perem hátulsó végétó'l az alsó mellső' peremhez húzott irányban. Ez egyébként nem lényeges, hanem csak fokozatos különbség a másként alkotott alakokkal szemben, azonban azoknak a fajoknak, a melyeken ez előfordul, sajátos külalakot kölcsönöz. 1 A veszprémi faj egész sima, azaz semmiféle sugaras díszítése sincs, hanem csak igen finom, sűrűn tömött, itt-ott kissé erősebb növekedési vonalozottsága. Záros pereme rövid, hátulsó szöge tompa. Egyik példányon a Mysidioptera jellegző pántudvarát kiszabadíthattam. A hasonlóan alkotott alpesi fajok közül csak a már említett Mysidiopt. Rcyeri jöhet szóba az összehasonlításnál, ez azonban sokkal kisebb alak és aránylag hoszszabb záró-pereme van. Termőhelyei: Arács, a honnan két példányban került ki, és egy biztosan meg nem határozható töredék a veszprémi Szalay-dombból és a VI. profil e h rétegeiből. A veszprémi Mysidioptera-fajok eddigi elősorolásával, ezen genusz itt előjövő képviselőinek fajszáma nyilvánvalóan még koránt sincs kimerítve, minthogy még számos darab van előttem, a melyek valószínűleg új fajok, kedvezőtlen megmaradásuk miatt azonban félretettem őket, annyival is inkább, minthogy valószínű, hogy legközelebb — hála főtisztelendő LACZKÓ DEZSŐ piarista-tanár úr fáradozásainak — ilyen alakokból is kedvezőbben megtartott példányokhoz juthatunk. Csupán egy alakot bátorkodom még itt fölemlíteni, minthogy ez, ha egyáltalában Mysidioptera, ennek a nemnek olyan typusát képviseli, a mely az előbb fölsorolt fajok között nincs meg. ? Mysidioptera cimbrianica nov. spec. VIII. tábla, 27., 28. ábrák. A Sintér-domb domlomitjában is vannak Mysidioptera-fajok; erről a helyről vannak ép úgy nagy sima, mint bordázott alakok, megtartási állapotuk azonban nem engedi meg a leírt fajok egyikével sem azonosítani, vagy épen leírni; a bordázott alakok között talán a fönnebb leírt M. spinescens vagy ehhez közel álló faj van képviselve. A Sintér-domb kövületeinek egyik faja feltűnik úgy külalakja miatt, mint azért is, minthogy a többi veszprémi termőhelyek leletei között eddigelé nem találtattak; ez tehát megérdemli, daczára annak, hogy kőmag, hogy leírassék. Véletlenül, úgy látszik, vékonyhéjú alakról van szó, a melynek külső diszítését és egyetemes alakját a kőbél meglehetős pontosan tükrözi vissza. Vannak úgy jobb, mint bal teknői. Alakja magasan domborodott, elülről hátrafelé összenyomott, mellső esése függőleges, mellső oldala kivájt, tág sugaras barázdától átvonva. A héj magassága sokkal többre rug, mint hossza, az ábrázolt bal teknőn (28 ábra) 27 mm. 15 mm.-re; vastagsága igen tetemes, körülbelül 12 mm. az egyes teknőkön, úgy hogy a ház igen puffadt volt. Búbja erős, belső ol1 PHILIPPI E. legújabb közleményében a Limáról és alnemeiröl (Z. d. g. G. 1900., 622. old.) figyelmeztet ezeknek az «invers» mysidiopteráknak genetikus jelentőségére, tekintettel a valódi limidák általános «invers» alakjára.
