A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Frech Frigyes: A werfeni rétegek vezérkövületei és pótlékok a cassiani és raibli rétegek kagylósmeszének, valamint a rhaetiai dachsteini mész és dachsteini (fő-)dolomit faunájához
87 Pótlékok a. dachsteini mész és a fó'dolomitfaunához. Az említetteknél fontosabb az az ötödik kicsiny és az a hatodik példány, a melyeknek oldali és zárófogát kiszabadíthattam. Ez az eddigelé nem ismert zár utólag fölfogásom helyességét igazolja, amely szerint a Megalodus Böckhi a M. Laczkói (Új kagylók, 102. old) közvetetlen rokonságába tartozik. A jobban megmaradt két teknó's példánynak zárófoga teljesen megegyezik az idézett hely 102. oldalán levó' 123. ábrával; egy jobb teknő kicsiny kőbele egy oldali fogat (Zj) látszik tartalmazni, a mely — a M. Laczkói tói eltérően — erősebb mint a párvonalas zárófog (Z). Ez az utóbbi zár helyesebb képet adhat, mint a mészpátkristályokkal inkrusztált kettős teknőjű példány. Termőhelye: Dachsteini dolomit (fődolomit) 2. és 1. réteg, sümegi .Szőlőhegy, valamint fönt a 79. és 110. oldalon megnevezett termőhelyek. Különösen a magasabb 1. rétegben számos nagy, egyenlőtlen teknőjű példány van. Ezenkívül három, részben igen nagy Megalodus Böckhi példányt gyűjtöttünk a felsőgallai Hárságyon és Tatán a rhaetiai dachsteini mészkőben Tatán ez a faj a Dicerocardium incisum n. sp-vei együtt fordul elő, s itt biztosan mint rhaetiai alak van jellemezve Hárságyon azonkívül a Megalodus Lóczyi óriási alakját is megtaláltuk. Vájjon ez az előfordulás rhaetiainak vagy felső juvaviainak mondható-e, az kérdéses. \ 19. ábra. Megalodus Böckhi. R. HOERNES. Sümegi szőlőhegy, fődolomit 2. rétege. Körvonalrajz a köbélről, a zárófogak kitüntetésével; z zárófog, z l oldali fog. 14. Megalodus Laczkói HOERN. R. — — Uj kagylók és brachiopodák a bakonyi triászból, 76. és 103. oldal, 127, 128. ábra. A HoERNES-től s tőlem, korábbi munkámban kimerítően leírt fajt már kevesebb példányban találtuk a sümegi Szőlőhegy új lelethelyén a mélyebb rétegben (a dachsteini dolomit 2. rétegében). Mindenesetre, — eltekintve három töredéktől •— három jobban megmaradt példány van előttünk, a melyek a búbcsap jellemző alakját, egyenlőtlen teknőjűségét és egy bal kőbél (128 a c ábra) zárát is jól láttatják. Más új lelethelyeken, mindenekelőtt a sümegi Szőlőhegy magas 1. rétegében is hiányzik a faj, úgy viselkedik tehát, miként az Alpokban, a hol ezt a 2. zóna fölött (a Croda Dallagon feltárva) hasonlókép nem figyelték meg.
