A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Frech Frigyes: A werfeni rétegek vezérkövületei és pótlékok a cassiani és raibli rétegek kagylósmeszének, valamint a rhaetiai dachsteini mész és dachsteini (fő-)dolomit faunájához

S-l MEGALODUS. A) A Megalodus triqueter csoportja 3. Megalodus triqueter mut. acuminata FRECH. XI. tábla, 6. ábra. — — Új kagylók, és brachiopodák 93. oldal, 111, 112. ábra. Mindkét szóbanforgó példány, a mely a sümegi Szőlőhegy fődolomitjából származik, kívánatos kiegészítésül szolgál a mindkét eddig ismert déltiroli darabhoz: egy az idézett hely 112 ábrájával megegyező kettős teknőjíí kőbél valamivel kisebb és a jobb teknó'nek domborulatát, valamint a mellső izombenyomatot nagyobb világossággal mutatja. A jobb teknőnek egy kőbele a fő- és mellékfogat, valamint a hátsó izombenyomatot lényegesen világosabban mutatja, mint az idézett hely 111. ábrája, a mely a bal teknőnek egy kőmagvát ábrázolja. A sümegi bal teknő körvonala kissé eltérőnek látszik; de a mellső hátsó él és a búbcsap tökéletlenül van megtartva. A sümegi Szőlőhegyen a 2. rétegben tűnik fel az új változat, éppen úgy, mint a Nagy-Zinne csúcsán (Ampezzo) a Megalodus Boeckhi és Megalodus Guembeli-xél együttcsen. Termőhelye: Az egyik példány a sümegi Szőlőhegy 1. rétegéből, s a másik ugyanezen hegy 2. rétegéből származik. 5. Megalodus Guembeli STOPP. XI. tábla, 4—5. ábra. Új kagylók etc. 95. és 96. oldal, 114, 115. ábra. A Megalodus Guembeli-nék a sümegi Szőlőhegyből (a fődolomit 2. rétege) származó példányai lényegesen bővítik a jellemző fajról való ismereteinket. Mindenekelőtt ezen az új lelethelyen találták a legnagyobb eddig ismeretes példányt; ez kétteknős kőbél, a melyen a bal teknő egy igen nagy (eddig még nem észlelt) főfogat különösen világos kiképződésben láttat. Egy másik kisebb példány a 115. ábrának felel meg, azonban zárán jobban megmaradva, és így az eddigi ábrázolásokon a főfog (Z) helyzetének helyesbítését engedi meg. A főfog (Z) kissé erősebben fejlődött ki, mint a 115. ábrán kissé elfordított rajzolás mutatja. A forgatás miatt a főfog (Z) és az oldali fog (Z,) inkább fölfelé mozdulva látszik Ez a «forgatás» a 115. ábrán azonban csak csekélyebb pontatlanságot von maga után. A héj főrészének, körvonalát úgy látjuk, miként az a laposan fekvő darabon megjelenik. A kőbél zára ellenben egy könnyű forgatással mell felé van ábrázolva. Hogy minden félreértést kizárjunk és hogy az Aranyosvölgyből származó darabnak megegyezését (115. ábra az id. helyen) a sümegi Szőlőhegy előjövetelével demonstráljuk, a 115. ábrához való zárat még egyszer a szokásos módon ábrázolom. Azaz a zár felülről nézve jelenik meg és mindkét fogat mutatja. Termőhelye: Eltekintve a már föntebb idézett déltiroli, itáliai és magyar előjövetelektől, a sümegi Szőlőhegy 2. rétegéből három példány fekszik előttünk,