A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Frech Frigyes: A werfeni rétegek vezérkövületei és pótlékok a cassiani és raibli rétegek kagylósmeszének, valamint a rhaetiai dachsteini mész és dachsteini (fő-)dolomit faunájához

Pótlékok a kagylós mész faunához. 71 úgy az 1. Anoplophora subrecta BITTNER, 2. Anoplophora recta WÖHRMANN , 3. Ano­plophora ambigua BITTNER, 4. Anopophlora Pappi n. sp. 5. Anopophlora Muensteri WISSM. és 6. Anopophlora Torreana összetartozó csoportba valók, a melynél a mellső oldal hossza az 1-től a 6 felé csökken. Termőhelye: Veszprémi márga Trachyceras Attila fajjal a BEZERÉDY­kertben Veszprémben. Az új fajt Dr. CARLOS DE LA TORRE úrnak, a habanai egyetem tanárápak a tiszteletére nevezem el, mert az ő szeretetreméltó előzékenységének köszönöm a kubai molluszkák pontosabb megismerését. Megalodus a raibli dolomitból. Megalodus carinihiacus v. HAU . nec BOUÉ. — — V. ö. FRECH : Uj kagylók és brachiopodák, 98. oldal. A veszprémi Jeruzsálemhegyről származó dolomitdarabon két megalodus­kőmag van ; ezek meglehetősen jól megegyeznek az id. mű 105. oldalán ábrázolt nagy példánynyal és teljesen megegyeznek a faj ifjú alakjával, a miket én évekkel ezelőtt a Nagy Schoberen, a tori résen gyűjtöttem. A dolomitnak LÓCZY LAJOS tanár úr szerint bizonytalan meghatározása (? Raibli vagy fődolomit) tehát az első értelemben dől el. A fődolomitban egy faj sein jön elő, a mely a Megalodus carinthiacus-szA fölcserélhető volna. A raibli megalodus-dolomit (közbülső dolomit 4) — miként föntebb említettük — a tulajdonképpeni (alsókarniai) raibli rétegek felső szélén helyezkedik el. A délalpesi fajnak Veszprémnél való előfordulása újabb bizonyíték mindkét tengeri vidék szoros összetartozása mellett. Termőhelye: A Megalodus carinthiacus HAUER fajt meglehetős gyakran találtam a raibli rétegek vékony dolomitközében a Sándorhegyen és közel a csopaki úthoz Veszprém felé a dolomitfensík szélén, mindkét helyen physocardia-vA, a sándorhegyi mészbe beágyazva (LÓCZY LAJOS). Rhynchonella sp. aff. Rh. pirum BITTN. — — Brachiopoden der alpinen Trias, IX. tábla, különösen 6., 7. Ezt a sima, széles rhynchonella-t lapos szinuszszal eddigelé Veszprémből még nem ösmertük. A szóbanforgó rosszul megmaradt példány bizonyára a Vordersandling karniai rétegeiben fellépő alak rokonságába tartozik (V. ö. BITTNER: Brachiopoden d. Alpinen Trias, IX. tábla, 214. oldal). Felülete sima, kagylója lapos, zárószöge tompa, mint az id. h. 6. és 7. ábráján. A jellemző csőr, sajnos, letörött. Pontosabb meghatáro­zását fogyatékos megmaradása gátolja. Termőhelye: a veszprémi márga alsó szakasza.

Next

/
Thumbnails
Contents