A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Frech Frigyes: A werfeni rétegek vezérkövületei és pótlékok a cassiani és raibli rétegek kagylósmeszének, valamint a rhaetiai dachsteini mész és dachsteini (fő-)dolomit faunájához
72 Pótlékok a kagylós mész faunához. 72 A wengeni Tridentinus-mész fedüjében, a karniai ammonitos-gumós márgából és mészből a veszprém-vármegyei Soly és Kádárta mellett lévő Fenyveserdőből származó cephalopodákról. Lecanites-iaj a hasonkorú mészből Kádártáról. A karniai cephalopodákat Veszprém városánál eddigelé csak erősen agyagos vagy dolomitos kőzetekben találták és a ceratoidszerű ammoniták kizárólagos előfordulása. valamint az arcestoidák hiánya — miként már régebben kifejtettem 1 — ezen a fáczieszbeli különbségen alapul. Ezért igen érdekesnek és fontosnak tűnik föl, hogy egy kevéssé agyagos, csaknem tisztán meszes üledékben a Soly melletti Fenyveserdőben (Veszprém vármegyében) — a trachycerasok kivételével — csak arcestoid alakok lépnek föl. Mindenesetre a kicsiségük által a st. cassiánira emlékeztető alakok megmaradása sok kívánni valót hagy fönn. De én az argoli triaszammoniták 2 nagy összehasonlító anyaga által abban a helyzetben voltam, hogy hasonlóan megmaradott példányokat hasonlíthattam össze. A három képviselt nemnek arcestes (illetőleg proarcestes), joannites és lobites nemeknek lobavonalai olyan jól megmaradtak, hogy a nemi meghatározás általában biztosítva van. Hogy itt valóban mikrofaunával van dolgunk — és nem fiatal alakokkal — az kitűnik abból, hogy már csekély héjátmérőnél eléri az arcestes-re és joannites-re jellemző lobabeli állapotot. A három szóbanlevő nem alapján és a «Trachyceras Archelaus tartalmú füredi mész fedüjében» levő rétegmeghatározás alapján úgy az alsókarniai (raibli), mint a cassiáni rétegek kormeghatározása kérdésbe jöhet. De egy olyan teljesen gömbös arcestesda)t, mint a Proarcestes ausseanus, a cassiáni rétegekben nem találunk. Ezért a Lobites ellipticus alsókarniai szintjével az összehasonlítás a legvalószínűbb marad. Lobites cf. ellipticus HAUER. A fontos faj a lakókamra külső oldalának két lenyomatában és a belső kanyarulatok egy kicsiny, kamrázott kőmagvában van előttem, mindkettő teljesen megegyezik a RENZ dr.-tól gyűjtött s tőlem vizsgált Epidauros melletti Hagios András-féle példányokkal. Az egyetlen különbség a magyar példányok csekélyebb voltában van, azaz ezen törpe alakok sajátszerű kifejlődésében, a melyek csekélyebb nagyság mellett érték el ugyanazt a loba-állapotot, mint a görög darabok. A hasonlóképpen gyakran előforduló s tőlem St. Cassian mellett gyűjtött daraboktól a magyar kőbél összenyomott (elliptikus) keresztmetszete által különbözik. A meghatározás tehát csaknem biztosnak mondható. Termőhelye: az alsókarniai meszes márga ; Fenyveserdö, Soly mellett Veszprémmegye, 3 példányban. 1 Uj cephalopodák a Déli-Bakony triász rétegeiből, 62. oldal. 8 V. ö. Neues Jahrbuch Festband 1907, 1. old.
