A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Frech Frigyes: A werfeni rétegek vezérkövületei és pótlékok a cassiani és raibli rétegek kagylósmeszének, valamint a rhaetiai dachsteini mész és dachsteini (fő-)dolomit faunájához

c. PÓTLÉKOK A KAR NI AI VESZPRÉMI MÁRGA ISMERETÉHEZ. A Petőfi-utcza északi végének márgája, CSETE úr házától balfelé az új ház alapjából, 8—10 m. vastag és úgy feküjében, mint fedüjében szürke mészlapok határolják. Ezek az Anoplophora Pappi n. sp. és Macrodus gepidicus FRECH alakokat tartalmazzák (Pótlékok a kagylókhoz, 17. old.). Az előbbi igen gyakori a VI. szelvény b rétegében ; a Petőfi-utczából egy példányom van, a mely azonban kétszer olyan nagy, mint a VI. szelvény darabjai. Anoplophora Torreana n. sp. (VIII. tábla, 6., 7. ábra.) A nagy, szép, lapos domborodású kagyló (VIII. tábla, 6. ábra) az első tekintetre némileg a német kagylómész «myaciteseire», illetőleg pleuromyáira emlékeztet. Különösen a mellső oldal lecsapott volta egészen hasonló a Pleuromya musculoides SCHL. fajra (ALBERTI: Trias, III. tábla, 6. ábra). De a további összehasonlítások azt eredményezik, hogy a növedékvonalaknak hátrafelé kitérő lefutása és az ettől függő zárt körrajz a Anoplophora-ra utal. Ezen alakok közt az új faj a gadertali Heiligkreuzből származó ösmeretes Anoplophora Miinsteri WISSM. fajhoz közel áll. A hasonlóság az ALBERTI-nél levő ábrával (id. h. 111. tábla, 9. ábra) még nagyobb, mint a BITTNER-féle ábrákkal (Lamellibranchiaten von St. Cassian I. tábla, 22., 23. ábra). A különbség a cassián-heiligkreuzi fajjal szemben a mellső oldal letompulásában és a — különösen a fiatal példányoknál előlépő — erősebben lekerekített körvonalban van. A fiatal példányok körvonala a Lithophagus Anzelianus BITTN. (Bakonyi triasz-lamellibranchiaták 21. oldal, VIII. tábla, 7—10. ábra) körvonalára emlékeztet. De ez a — nemileg közelebbről meg nem határozható — alak sokkal erősebben domborodott és elől-hátul lekerekített, nem tompa szögben határolt. Hasonlósága van továbbá a hátsó oldal kiképződésében a Pleuromya? ambigua BITTNER fajjal is, a melynél mégis a héj mellső része sokkal tovább kiterjedt. BITTNER SÁNDOR ezt az alakot is «több tekintetben kétes»-nek jelöli, a mi egyébként a legtöbb idetartozó fogatlan kagylóra érvényes. BITTNER további gyanítása, hogy a Pleuromya ambigua helyesebben az anoplophora-hoz helyezendő, egyébként lényegesen találóbb, mint a nemi meghatározás. Ha a rosszul meghatározható héjak alakja és díszítése után akarunk igazodni,