A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Frech Frigyes: A werfeni rétegek vezérkövületei és pótlékok a cassiani és raibli rétegek kagylósmeszének, valamint a rhaetiai dachsteini mész és dachsteini (fő-)dolomit faunájához
Pótlékok a kagylós mész faunához. 63 4. Anoplophora Pappi nov. sp. (VIII. tábla, 5. ábra.) Az első tekintetre úgy láthatnék, hogy a sima héjú, középnagyságú kagyló a Lithophagus ? triadicus BITTNER 1 fajhoz tartoznék. Mindazáltal könnyen meggyőződhetünk, hogy a búb nem terminálisán fekszik, hanem hogy a héjhosszaságnak V 3-ada az előtt található. A legközelebbi rokonalakoktól : az Anoplophora recta GUEMB. 2 és Anoplophora subrecta BITTNER 3 fajoktól az új faj sokkal zömökebb alakjával különbözik. A gyenge diagonális besülyedés a héj közepén megegyező, a növedékvonalak finomak. Termőhelye: kissé a vörös tridentinus meszek fölött, a melyekben Anoplophora subrecta jön elő, azaz a cassiáni rétegekben a Sándorhegyre vivő arácsi úton az a márgában az első mészpad alatt ; gyűjtötte dr. LÓCZY LAJOS egyetemi tanár úr. Azonkívül Veszprémben : a Petőfi-utcza északi végén az új épület alapozásakor, balra CSETE úr házától, márgában. Egy nagy, nem éppen jó állapotban megmaradt példány Macrodus gepidicus FRECH fajjal együtt. Raibli márga c) a Csopak mellett levő Nosztori-tanyáról. CEPHALOPODA. Trachyceras (Sirenites) subbetulinus FRECH. (VIII. tábla, 12 a, h ábra.) — — FRECH: Üj cephalopodák a Déli Bakonyból, 42. old., IX. tábla, 6. ábra. Az új fajt, a mely a csaknem hasonlókorú Sirenites betulinus-XóA 4 tüske spiráléja által (a A. betulinus 6—8 spiráléja helyett) különbözik, a BalatonfüredArács, illetőleg Sándorhegy szelvényének e rétegében fedeztem föl és írtam le. Három további példányt LÓCZY LAJOS tanár úr 1905 nyarán kissé mélyebb márgás fekvetben c a Nosztori-tanya mellett, nem messze az első lelőhelytől fedezett föl. Az új darabok megmaradása lényegesen kedvezőtlenebb, mint az eredeti példányé, különösen a még legjobban megmaradt darab olyképp van összenyomódva, hogy keresztmetszete megvastagodott és a bordák egymáshoz közeledve mutatkoznak. Ellenben az eredeti példány lelapított, úgy hogy a bordák messzebb távolodtak egymástól és keresztmetszete komprimálódott. A közvetlen Összehasonlítás arra tanít, hogy csak összenyomási jelenségekkel van dolgunk Az új darab a c rétegből ellenben különösen világosan mutatja, hogy a második spirálé magas tüskéi a lakókamra külső részén kisebbekké lesznek. Termőhelye: Arács, Sándorhegy, e márga a Sándorhegy alatt ; c réteg Csopakon a Nosztori-tanya mellett. A Sirenites-alnem, miként ezt MOJSISOVICS EDE kimutatta, a trachyceras-ból, illetőleg az egysoros externális bütyökkel ellátott protrachyceras-ból származik. 1 Bakonyi triasz-lamellibranchiáták, VIII. tábla, 7—10. ábra, 91. old. Ez a faj is, a melynek nemi meghatározását BITTNER bizonytalannak hagyja, helyesen inkább az anodontophorához helyezhető. 2 W ÖHRMANN : Jahrb. d. k. k. geolog. Rcichsanstalt 1889, IX. tábla, 1—9. ábra. 3 Bakonyi triasz-lamellibranchiáták, VII. tábla, 28—31. ábra, 91. oldal.
