A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Frech Frigyes: A werfeni rétegek vezérkövületei és pótlékok a cassiani és raibli rétegek kagylósmeszének, valamint a rhaetiai dachsteini mész és dachsteini (fő-)dolomit faunájához
40 A wer feni rétegek vezérkövületei. 14 meghosszabbodott példányok (3 b ábra) egész másként mutatnak, mint a laposra nyomott vagy megváltözatlan alakok. Különösen a búbnak az összenyomás által keletkezett hajlása azt idézi elő, hogy majd anoplophora-nak (3 a), majd macrodusnak (3 b ábra) hisszük az alakot. Csak a különböző termőhelyekről való nagyobb anyag teszi lehetségessé a fontos ismertető jelek megfigyelését. A búb az idősebb példányokon élesen kiáll, a fiatalabb darabok a myophoria alakjára emlékeztetnek. (V. ö. BITTNER id. h.) Termőhelye. Ezt a típusos, nagyra növő s mindig jelentős mennyiségben előforduló alakot a nádaskúti forrásnál, a felső seisi rétegekben ifjú LÓCZY LAJOS gyűjtötte. Az összehasonlítás az alpesi alakokkal a feltétlen megegyezést 1 mutatja; a meghatározás egyetlen nehézsége a magyarországi példányokon is a hegynyomás következtében támadt sokféle eltorzulásban gyökerezik. Nádaskútról több mint egy tuczat példányunk van. 2. Anoplophora fassaensis mut. Bittneri nov. nom. = mut. brevis BITTN. (VII. tábla, la, b ábra.) Ezt a változatot Anoplophora, illetőleg Myacites fassaensis var. (helyesebben mutáczió) brevis néven BITTNER SÁNDOR Bakonyi triász-lamellibranchiaták czímű művében a 73. oldalon a IX. tábla 13 —17. ábráin a hidegkúti homokkőből írta le. A mut. brevis egyenletesen elliptikus, elül mégis rövidebb mint hátul (VII. tábla, 1 a ábra). Ennek a homokkőnek a csopaki alsó homokkő felel meg (a rétegek feküjében Pecten csopakensis és Pseudomonotis hinnitidea fajokkal). A csopaki homokkőben ugyanazon a lapon — közvetlen az Anodontophora fassaensis brevis mellett, — az Anoplophora canalensis második mutácziója fekszik (VII tábla, 2 a ábra). Egy Pleuromya brevis t már AGASSIZ leír ALBERTI: Trias cz művének (137. o.) tanúsága szerint. Most a pleuromya vagy anoplophora nemi különbségei különösen a Pleuromya (vagy Anoplophora) musculoides kagylósmészbeli alakján teljesen eltűnnek. Nem látszik tehát alkalmasnak, hogy két, alig megkülönböztethető nemhez tartozó alakra a brevis nevet ugyanazon a módon használjuk, s ezért az Anoplophora fassaensis WISSM. var brevis BITTNER non AGASSIZ megjelölést Anoplophora fassaensis WISSM mut. Bittneri FRECH (nov. nom.) névvé változtatom meg. 3. Anoplophora canalensis CATULLO. (VII. tábla, 2 a, b ábra.) — — BITTNER: Bakonyi triasz-lamellibranchiaták IX. tábla, 11, 12. ábra, 78. old. Ennek a hosszas, keskeny, csaknem egyenlőoldalú alaknak az Anoplophora fassaensis brevis-iö\ való különbsége szembeszökő. A törzsalaktól is az Anoplophora canalensis messzebb távolodott, mint a mut Bittneri, s ettől is a hátrafelé húzódó taréj csekélyebb magasságával s kissé élesebb kifejlődésével különbözik. 1 Mindenesetre megemlítendő, hogy a középső részben a magyar kőmagvak kissé behúzódva, az alpesiek kissé domborodva kiöblösödni szoktak, a nélkül, hogy ez a különbség mégis állandóan kimutatható volna. Azt hiszem ezért, hogy ezt nem szükséges nevek által is megrögzítenem.
